35. rész

676 37 0
                                    

Yoongi pov:

Beszélgettünk, hülyéskedtünk és egyre csak telt az idő. A levegő egyre csak hűvösebb lett, mint ahogy kezdett besötétedni. Hamarosan elkezdtek megjelenni az első csillagok, mikor úgy döntöttünk hogy itt az idő hazamenni. Samre néztem. Láttam hogy szemei csukva voltak, légzése pedig egyenletes volt. Egy hidegebb szellő miatt csak jobban hozzám bújt. Egy halvány mosolyt csalt az arcomra.

Egyik ezemmel gyengéden megfogtam arcát, és hüvelykujjamat végigsimítottam puha bőrén. Nyammmogott párat és teljes testel felém fordult, majd átölelt. Fejét oldalra fordítva mellkasomnak támasztotta. Álla alá nyúltam és feljebb emeltem a fejét. Résnyire nyitott szemeivel fáradtan felnézett rám.

Arcához hajoltam és megcsókoltam párnácskáit. Fáradtan visszacsókolt, mire én belevigyorogtam csókunkba. Elválltam édes ajkaitól majd megszólaltam.

- Menjünk haza. - mondtam, mire ő álmosan bólogatott, majd felálltunk. Lenéztünk a többiekre. - Mi mentünk haza. - Hope felállt a helyéről és Samhez ment. Megölelte. Én csak gyilkos pillantásokat küldtem felé, amit nem látott mert becsukta a szemeit és mert sötét volt.

- Szia Samie~. - ölelgette tovább Samet, aki nevetve visszaölelte.

- Szia Napsugár~. - elengedték egymást és Hope gyengéden megcsípte Sam arcát. Feltűnően köhögtem egyet hogy észre vegyenek hogy én is itt vagyok. Sam felém fordult és mosolyogva mellém sétált.

Elindultam, miközben intettem egyet a többieknek. Nagyon ideges lettem Hopera. Féltékeny vagyok, mert engem nem becézget sehogy. Féltékeny vagyok arra hogy ha Hopeal van akkor ragyog. Féltékeny vagyok Hopera.

Ilyen gondolatok forogtak a fejemben egész hazafeleúton. Egymáshoz sem szóltunk Sammel. Mikor hazaértünk elővettem a kulcsomat és kinyitottam az ajtót. Bementünk majd bezártam magunk mögött az ajtót. Lekaptam a cipőimet és bementem a nappaliba. Levetettem magamat a kanapéra és becsuktam a szemeimet. Próbáltam lenyugtatni magamat.

- Yoongi. Valami baj van? - hallottam meg Samet magam előtt. Kinyitottam szemeimet és azonnal aggódó tekintetével találtam szembe magamat. Nem válaszoltam semmit. Csak néztem szép szemeibe. - Csináltam valami rosszat? - kezdett el bepánikolni.

- Nem te. - csak ennyit mondtam mire értetlenül nézett rám. - Miért engedted hogy Hope ölelgessen? Miért őt becézgeted és miért nem engem? Jobban szereted őt nálam? - bombáztam kérdéseimmel. - Jobban szereted őt mint engem?

- Nem. Mert én téged szeretlek. - válaszolt azonnal miután feltettem az utolsó kérdésemet. Felnevettem.

- Aha, akkor bizonyítsd be. - vigyorodtam el miközben rá se néztem. Megéreztem két kezet a vállaimon, és csak annyit vettem észre hogy Sam beleül az ölembe. Lábaival átkulcsolta derekamat, kezeit pedig nyakam köré fonta közelebb ölelve engem magához. Fülemhez hajolt.

- Féltékeny. - suttogta. Éreztem forró leheletét és azt hogy ajkai súrolják fülemet. Nyakamhoz hajolt és apró csókokkal kezdte behinteni azt. Ellenkező irányba döntöttem a fejemet hogy Sam jobban a nyakamhoz férjen. Mit ne mondjak nagyon is élveztem amit csinált. Szívogatta és csókolgatta nyakam minden részét. Ajka minden egyes érintésétől kirázott a hideg és éreztem hogy kisebb nagyobb problémáim adódnak délen.

Csókjaival elkezdett haladni fülemhez és elkezdte gyengéden harapdálni azt. Nagyon fura volt. Ahhoz már hozzá vagyok szokva hogy a nyakama, mert már elég sok kapcsolatom volt. Csak soha nem hagytam senkinek sem hogy ezt csinálja. Mármint azt hogy kiszívják.

Folytatta tevékenységét, én pedig éreztem az a kis probléma egyre csak nagyobb lesz. Mikor észre vette hogy nadrágom egyre csak dudorodik, rá ült és elkezdte ringatni a csípőjét. Én azonnal felmordultam.

Elhajolt a fülemtől és belenézett szemeimbe. Elmosolyodott és ajkaimhoz hajolt. Megcsókolt és azonnal el is mélyítette. Viszonoztam csókját.

- Szeretlek Oppa~. - nyögte két csók közt. Mondata végére kezeimet, mik eddig két oldalamon pihentek, azonnal csípőjére vezettem őket.

Folytatta csípőjének a ringatását és ajkam csókolgatását. Egy dolgot elmondhatok. Soha nem szorított még ennyire a boxerom. Kezeimmel elkezdtem levenni a pulcsiját. Gyors lekapta magáról és lerakta a kanapéra. Benyúltam pólója alá, majd kezeimet felvezettem csupasz hátán.

Mikor le akartam veni a pólóját lefogta a kezeimet megakadájozva benne. Abbahagyta csípőjének a mozgatását és elvállt tőlem. Nem tetszésemet látva elmosolyodott. Kiszállt az ölemből és mellém ült.

- Miért hagytad abba? - kérdeztem. Ő csak elkuncogta magát.

- Mert nem állt szándékomban hogy legyen egy második menet. Ez csak arra volt jó hogy megtudjam hogy mennyi időbe telik nekem teljesen felizgatni téged, és arra is hogy tudd, én ilyen is tudok lenni. - adott magyarázatot. Én szomorúan elnéztem róla.

- Nem igazság. - dünnyögtem. Egyik kezét megéreztem arcomon, és maga felé fordította.

- Tudod hogy szeretlek Oppa. Nagyon, nagyon, nagyon. - érintette össze orrunkat. Egy apró puszit nyomott számra, utána pedig kezeit nyakam köré fonta, majd magához ölelt.

- És én most mit csináljak? - utaltam a merevedésemre. Elengedett és a szemeimbe nézett.

- Hááát. Tudoood. - kezdett bele, miközben vállaimba kapaszkodott. - Ott van a jobb kezed. - folytatta. - Meg tudod oldani. - simított végig arcomon. Elengedett. Felálltam a helyemről. Lehajoltam és egy puszit nyomtam Sam homlokára és elindultam fel a fürdőszobába. Bementem majd bezártam magam mögött az ajtót és elkezdtem levetkőzni.

Amint a boxerem is lekerült rólam beálltam a fülkébe, majd megengedtem a vizet.

Na, akkor kezdjük.

Remélem tetszett a rész.😊Ha igen akkor voljatok.
Majd a következő részben találkozunk.
❤️👋🏻Sziasztok.👋🏻❤️

Strange girl [Suga ff.](BEFEJEZETT)Where stories live. Discover now