Strange girl [Suga ff.](BEFEJEZETT)

32. rész

"Nem..."

Yoongi pov:

Sam megtorpant a kórház előtt pár méterrel. Kegszorította kezemet. Tekintetét fürkésztem, nem értettem hogy mitől ilyedt meg, de én is abba az irányba kezdtem el nézni ahová ő meredten bámult.

Azonnal értettem hogy mitől ijedt meg ennyire. A szülei. Ott álltak és vártak valamire, vagy inkább valakire. Néztek minden felé mintha keresnének valakit a tekintetükkel. Majd csak a mi irányunkba keztek el nézni.

Elindultak felénk határozott léptekkel, mire Sam annyira megszorította a kezemet hogy azt hittem hogy eltöri az ujjaimat. Bátorítás képpen én is megszorítottam a kezét mire engedett a kezem szorításán.

Mikor ideértek hozzánk megálltak előttünk. Azonnal észrevettem hogy az anyja az szinte a szemeivel levetkőztetett. Undorító.

- Szia kicsim és a még mindig sexy idegen. - csavargatta haját.

- Kislányom. Miért nem jöttél haza napokig? Hol a faszba voltál ennyi időn keresztül? Ezzel a kis nyomorék szőke faszal voltál egyész idő alatt?! - mutatott rám ingerülten apja miközben próbálta türtőztetni magát a kiabálástól.

- Igen vele voltam. És ő nem egy nyomorék hanem a Swag Oppám. - kijelentésén elmosolyodtam.

- Mik azok a nyomok a nyakadon? - nyújtotta anyja a kezét Sam felé, de ő csak még jobban a hátam mögé húzódott és ismét elkezdte kezemet szorongatni. - Hát ezt nem hiszem el.

- Nem megmondtam hogy ameddig nem vagy 18 addig nem baszhatsz senkivel se?! Pláne egy ilyennel! - kiabálta mostmár teli torokból az állat apja.

- Had döntse már el hogy kivel van és mit csinál. - szürtem a szavakat fogaim közül egy kicsit idegesen.

- Megerőszakoltad a lányomat! - kezdett el rám ujjal mutogatni mire mindenki minket kezdett el nézni.

- Honnan veszi hogy megerőszakoltam? Nincs rá bizonyíték mert nem igaz! - emeltem meg a hangomat.

- Pedig azt hittem hogy van még nálad esélyem. - szomoroditt el az anyja, nem törődve semmivel.

- Rosszul hitted. Nem bukok a vénasszonyokra. - vigyorodtam el gúnyosan mire puffogva kezdett elmenni. - Úgy vissza se gyere. Mami kurva. - e szavak hallatán visszafordult és ismét felém kezdett jönni.

- Nem vagyok kurva! - kezdett el kiabálni ő is.

- Aha. Mert amikor ott voltam maguknál akkor az úgy mi volt? Mind a ketten csalják a másikat! - kiabáltam.

- Neked meg mi a szar közöd van a MI magánéletünkhöz? - indult meg felém ökölbeszorított kézzel.

- És maguknak a miénkhez? - mutattam magunkra.

A férfi elém állt és egy szó nélkül megfogta mind a két vállam és gyomron térdelt, ezért én térdeimre ereszkedtem.

Megláttam hogy Sam elém állt, védelmezés képpen.

- Hagyjátok békén! - parancsolta mire megállt.

- Mert ha nem akkor mi lesz te kis taknyos?! - emelte kezét és felpofozta Samet aki felszisszent.

Dühömben feláltam a fájdalommal mit sem törődve, és nekirontottam apjának. Ütöttem ahol csak tudtam, mikor a földre zughant. Egyszer nem tudott visszatámadni.

Sam felé fordultam és kezeimmel megfogtam arcát.

- Jól vagy? Kérlek mond hogy jól vagy. - kezdtem el pánikolni.