Strange girl [Suga ff.](BEFEJEZETT)

25. rész

Sam pov:

Amint Yoongival kimentünk a teremből megvártuk a többieket amíg kiérnek. Amint ez megtörtént azonnal odamentem Taehez.

- Hányas lett? - kérdezem félve a válaszától. Ő csak vidáman elmosolyodott, így kétségeim elszálltak.

- Hármas lett. - válaszolt kérdésemre. - Ezt neked is köszönöm Sam és neked is Nam. - mondta miközben az említett felé fordult. Nam csak elmosolyodott.

- Milyen óránk lesz? - kérdezte tőlem Jimin.

- Tesi. - vágtam rá.

- Kíváncsi vagyok hogy mit fogunk csinálni. - mondta Kook.

- Elméletben párokban fogunk dolgozni. - fordultam Kook felé. Yoongi a mondat hallatára azonnal átkarolta a vállamat.

- Akkor Sam te az én párom vagy. - nézett le rám mosolyogva. Én mosolyogva bólintottam.

Amint az öltözőkhöz értünk útjaink elváltak. Bementem a lányöltözőbe és egy szabad helyre letettem a cuccaimat, majd elkezdtem átöltözni. Közben hallgattam a sok nyivákolást és vihogást. Gyorsan átöltöztem majd elővettem a telefonomat és a fülesemet és elkezdtem zenét hallgatni. A zene teljesen kizárta a külvilágot. Lehunytam a szemeimet és vártam.

Hirtelen valaki kirántotta a füleimből a fülhallgatóimat. Kinyitottam a szemeimet és megláttam hogy az osztály fő lengéscsillapítája és a csatlósai karba tett kézzel körbeállnak engem és lenéznek rám.

- Mi van a karodra írva cafka? - kérdezte vigyorogva. Nem válaszoltam csak nézetem rá, tartva a szemkontaktust. Mivel nem válaszoltam megragadta kezemet majd elolvasta.

Amint ez megtörtént gúnyos félmosolyra húzta száját és felnevetett.

- Azt hiszed ha ezt felfirkantod a karodra akkor mindenki elfogja hinni hogy tényleg Oppa írta ezt fel? - kérdezte gúnyosan nevetve.

- Ha nem hiszed kérdezd meg tőle hogy igaz-e. Az ő kezére is van valami írva. - válaszoltam egy gúnyos félmosollyal az arcomon.

Bejött a tanár majd kitessékelt minket. Eltettem a telefonomat a fülessel együtt és már mentem is ki az öltözőből. A fiúk már rég egymás mellett sorakoztak mire kiértünk. Beálltam a sor legvégére, és a tanárra néztem.

- Sziasztok gyerekek. Ma párokban fogunk dolgozni. Szóval mindenki válasszon magának egy párt. - mondta a tanár. Yoongival azonnal egymás mellé álltunk. Nam Jinnel, Tae Kookal és Jimin Hopeal voltak.

- Oké. Üljetek le a földre egymás mellé. - mondta a tanár, mi meg tettük amit mondott a tanár. Rámutatott egy párra, akik egyike éppenséggel a fő lengéscsillapító. - Felállni. Te kergeted Yurit. - mondta a félénk lánynak aki csak bólintott, majd elkezdődött a játék.

Amint befejeztük a játékot, a tanár azt mondta hogy mindenki menjen vissza a párjához, majd álljunk fel a vonalakhoz. Megtettük amit a tanár kért. Páros gyakorlatokat kaptunk. Mikor a tanár mondta hogy az egyikünk vegye fel a másikat, Yoongi rám nézett majd hátat fordított nekem. Belekapaszkodtam izmos vállaiba majd közelebb mentem hozzá. Egyik lábamat felemeltem és oldala mellett előre nyújtottam. Ő megfogta lábamat, majd belemarkoltam vállaiba és a hátára ugrottam. Elkapta másik lábamat is és kicsit dobott rajtam hogy kényelmes legyen.

Csak oda-vissza kellett vinnie, ami nem volt nagy feladat. Amint ez megtörtént óvatosan letett a földre. A tanár mondta hogy most cserélünk, ami azt jelentette hogy én fogom vinni Yoongit. Hátat fordítottam Yoonginak és kicsit előrébb hajoltam.

Egyik kezével megfogta vállamat. Hátra néztem, szemkontaktust létesítve vele.

- Mi az Yoongi? - kérdeztem.

- Nem vihetsz. - válaszolt. Én csak értetlenül néztem rá. - Túl nehéz vagyok. Még a végén sérvet kapsz.

- Dehogy kapok. - mondtam mosolyogva. - Pattanj fel. - fordultam előre. Egy kis idő múlva megéreztem kezeit vállaimon, majd egyik lábát kinyújtottam. Megfogtam és ugrott egyet és pedig elkaptam másik lábát is. Dobtam rajta egy kicsit és elkezdtem sétálni.

Amint visszaértem a tanár mondta hogy ez volt az utolsó feladat. Én még mindig Yoongival a hátamon mentem hogy sorba állhassak.

- Sam letennél? - kérdezte. Beálltam a lánysor végére, majd oldalra fordítottam a fejemet hogy szemeibe tudjak nézni.

- Nem. - válaszoltam mosolyogva. - Jó téged vinni. - mondtam miközben előre fordultam. Megéreztem Yoongi forró leheletét nyakamon amitől kellemes borzongás járta átt a testemet.

- Tegyél le. - dünnyögte hallkan nyakamba.

- Rendben. - mosolyodtam el. Letettem a földre és rá néztem. - Egyébként jönnek vissza az érzéseim. És az érzékeléseim is, csak a fájdalomérzékelés nem. - mondtam, mire egy széles mosolyt villantott.

- Hatnak a gyógyszereid. - mosolygott.

- De csak akkor érzem őket ha veled vagyok, úgyhogy neked is köszönhetem. - mire mondatom végére értem, gyorsan lehajolt hozzám és gyorsan megpuszilta ajkaimat. Éreztem hogy a vér egy kicsit a fejembe száll. Ezt Yoongi is észrevette, mert egyik kezével gyengén megfogta egyik fülem hegyét.

- Érdekes hogy amikor zavarba jössz a füleid hegye piros lesz. - mondta. - Aranyos. - mosolyodott el. Éreztem hogy az arcom lángolt. Elengedte az arcomat majd beállt a fiúk sorába.

Amint elköszöntünk a tanártól, Yoongival és a többiekkel elindultunk az öltözőink felé, de valaki engem és Yoongi vissza rántott. Hátra néztem és szemöldökömet ráncoltam amikor megláttam hogy ki az.

Ribanc.

Sziasztok remélem tetszett ez a rész.😁 Ha tetszett akkor ha szeretnéd votold a részt.😊 A következő részben találkozunk.

👋🏻Sziasztok.👋🏻