cigarettes // changki

nekem

az egyik olyan dolog, amit changkyun a legjobban utált, az az volt, ha valaki mással látta kihyunt. ha egyszerűen csak valakivel lógott, már az is dühössé és zaklatottá tette. mert tudta milyen ember volt kihyun.

annyiszor megcsalta már, és a legtöbbször mégis csak annyit tudott tenni, hogy csendben maradt.

kihyun most is egy olyan valaki karjaiban volt, akit changkyun a legkevésbé sem kedvelt. nem csak azért, mert féltékeny volt, hanem mert az az ember volt az, akivel kihyun a legtöbbször megcsalta. minhyuknak hívták és kihyun osztálytársa volt.

a rózsa hajú karjai minhyuk nyakában pihentek. szimplán csak beszélgettek és nevetgéltek, miközben changkyun csupán pár méterre állt tőlük.

"találkozunk újra hamarosan?" kérdezte minhyuk.

"aha," válaszolt kihyun, miután elfordította fejét, megzavarva az idegesítő köhögése által. már elege volt belőle. "de most szeretnék több időt tölteni changkyunnal."

ekkor minhyuk közelebb hajolt, kihyun fülébe suttogva "tudja?" a másik megrázta a fejét.

minhyuk csak megpaskolta combjait, ezzel jelezve, hogy menjen oda changkyunhoz.

"szia, kihyun," mosolygott édesen.

"szia," integetett neki az említett, miközben changkyunhoz sétált.

egy dühös tekintettel találta magát szemben, de csak mosolyogni tudott, mivel changkyun még akkor is édesen nézett ki, mikor mérges volt. "mi a baj, bébi?"

"tudod mennyire utálom, mikor úgy nézel másokra, ahogyan rám," dünnyögte és elkezdett kifelé sétálni.

"csak téged szeretlek" (( ez szó szerinti fordításban úgy hangzana, hogy 'csak érted vannak a szemeim', de ennek magyarul nincsen sok értelme ))

changkyun gyorsan meggyőződött, hogy kihyun semmit sem változott. sosem hagyta abba a neki való hazudozást, de már megint csak csendben maradt.