Ismeretlen szerelem

7. rész Egy fokkal jobban

Június 25 . Szerda

Reggel mikor felkeltem minden bajom volt. Az a tipikus mosott szar érzés fogott el . Fájt a fejem a szemeimet kicsinek éreztem valószínűleg a tegnapi  sírástól. Úgy összegezve semmi sem volt jó.
Majd tíz perc ágyban szenvedés után lementem reggelizni. Egy kakaós csigára esett a választásom és hozzá narancs levet ittam . Bárhogy ízlelgettem az ételt mindig valami kesernyés ízt éreztem a számban. Minden olyan üresnek tűnt. Csöndben ettem és közben néztem ki a fejemből.
Miután végeztem a reggelimmel úgy döntöttem lazítás képpen beleülök egy kád forró vízbe. Azt hittem ez majd segít elterelni a gondolataimat, de tévedtem. Folyamatosan csak a tegnapi napon kattogtam. Iszonyúan hiányzott Betti.
Mi lesz velem egész nyáron?

Végül tíz perc bőráztatás után feladtam a dolgot és bevonultam a szobámba. Indítottam zenét és csak feküdtem az ágyban,bámultam a plafont és gondolkoztam hogy a vajon a többiek is ilyen szarul vannak?
Eszmefuttatásomat a messenger hangja szakította meg. Lajhárt megalázó módó keltem fel az ágyból és indultam el a telefonomért . Megnéztem ki az , szívem mélyén abban reménykedtem hogy Betti írt. Márk volt . Nyilván neki is örültem, de a barátnőm üzenete talán több életerőt adott volna.

-Jobban vagy ?

~Mikor elolvastam , halvány mosoly jelent meg az arcomon. Aranyos hogy azt hiszi ez ilyen könnyen megy, de legalább gondolt rám.~

-Hazudnék ha azt mondanám igen.
-Tegnap annyira rossz volt látni ,hogy szarul vagy. Reméltem ma már jobb lesz..
-Én is azt hittem ,de nem . Minden szar ...

~Következő pillanatban csörögni kezdett a telefon és jelzett ,hogy Márk videochatelni szeretne. Lassított üzemmódban vettem fel .~

-Oké nem sírsz , ez már fejlődés *mosolygott Márk a kamerába*
-Szerintem tegnap a létező összes könnyemet kisírtam szóval ma nem fog menni .
-Figyelj elhiszem ,hogy szar de próbáld elterelni a figyelmed Bettiről. Filmezz , olvass vagy találkozz a többiekkel,csak ne rágódj.

~Annyira jól esett ,hogy próbál segíteni , de az utolsó gondolatom volt hogy találkozzak a többiekkel. Velük nem elterelném a gondolataimat Bettiről  hanem csak felerősíteném.~

-Az volt a tervem hogy egy nagy adag fagyival befekszem az ágyba és zenét hallgatok. De most ,hogy mondod lehet filmezek . *mosolyogtam*
-Nekem mindegy csak az a lényeg ,hogy este már ne ezt a búvalcseszett arcod lássam *nevetett*
-Kössz ez kedves volt
-Ez van ,boldogan sokkal szebb vagy .

~Erre a mondatára a szívem a torkomba ugrott. Még soha nem mondta fiú , hogy szép vagyok. Nem tudom ,hogy kamerán keresztül látszott -e , de élőbe vörös lettem mint egy rák~
-Csak a te kedvedért megpróbálom*akaratlanul is mosolyogtam*
-Ez a beszéd . Viszont én most megyek . Este beszélünk ,jó legyél! *kacsintott a kamerába*

~Miért csinálja ezt velem?*

-Rendben ,szia!*vigyorogtam mint egy vadalma*

Miután letettük kb. tíz percig emésztettem ezt a beszélgetést. Márknak sikerült a lehetetlen : mosolyogtam és nem éreztem mindent annyira szarnak.

A nap többi részére is mondhatnám az ,,annyira nem volt szar" jelzőt. Sikerült kicsit leeresztenem filmezés közben . A kertbe is kiültem kicsit olvasni és szinte el is feledtem ezt az egészet mikor a telefonom megint új üzenetet jelzett. Ez úttal nem Márk volt.

-Szia❤️
-Szia Betti. Naa milyen a Svájci élet?

~Nagyon reméltem ,hogy nem esik le neki hogy egyáltalán nem vagyok boldog~

-Hát szép meg minden , csak szokatlan
-Elhiszem , meg kell még szoknod... Milyen volt az út?
-Képzelheted ... végig bőgtem az egészet :/
-Akkor nem csak én sírtam bucira a szemem tegnap este...
-Hát nem ... Hallod már most kurvára hiányoztok.
-Te is nekünk... csak gondolj bele én ma egész nap olyan voltam mint egy szellem . Jóformán csak egy doboz fagyit ettem egész nap
-Jézusom😂
-Rá érsz beszélni?

Erre már nem válaszolt . A követketző percben csörgött a vonalas telefon. Szerintem egy verseny ló gyorsaságával száguldottam le a konyhába a telefonért.

Féltizenegyig beszéltünk igazából mindenről . Végül Betti az időeltolódásra hivatkozva elment aludni. Én ezután fürdeni mentem. Most egészen másképp feküdtem a kádban mint reggel, érdekes attól ,hogy beszéltünk, kicsit megkönnyebültem.
Talán túlságosan is elengedtem magam ugyanis tizenegykor keltem fel a messenger csengőhangjára. Igen Márk hívott. A délelőtti lajhár sebességet a hátam mögött hagyva rohantam be a szobámba konkrétan egyszál törölközőbe. De legalább a telefont fel tudtam venni.

-Öö szia , egy pillanat csak felöltözöm *köszöntöttem zavartan Márkot*
-Oké ...csak nem megzavartam valamit?*nevetett *
-Semmit nem zavartál meg csak a kádból ugrasztottál ki .
-Á értem ...szóval most meztelen vagy ?*egyre jobban nevetett a telefon másik felén*
-Igen , de már nem sokáig* mosolyogtam*
-Oké oké... öltözz fel nehogy megfázz !*nevetett *

~Nagyon örültem ,hogy jól szórakozik  ~

-Itt vagyok teljes ruházatban .
-Oké mostmár nem kell aggódnom ,hogy miattam fázol meg.
-Már nem.
- Látom sikerült tartanod amit délelőtt megbeszéltünk *mosolygott*
-Igen, beszéltem Bettivel úgyhogy egy fokkal jobban vagyok.

                                ...