Szükséglet [BTS Yaoi ff.]

IV.

Sziasztoooook! Itt vagyoook, mielőtt elolvassa valaki, figyelmeztetem hogy aki nem szereti az ilyesmit az ne is kezdjen bele. Arra gondolok hogy nem gyerekeknek való.xD Nem azt mondom h gyerekek ne olvassák, mivel én is az vagyok. Azt mondom hogy aki nem bírja az ilyet az ne. Huuh, de elkerteltem..xD
Jó olvasást!❤

Pár percig még gondolkodok, Jungkook biztos alszik hangosabban szuszog ezért én is lehunyom pilláimat.

Egy hatalmas ajtó csapódásra kelek és arra hogy kiabál a fékegyelmű vöröske.

-Mi a fasz? Mikor szóltam hogy szólj Jungkooknak? - közeledik futólépésekben az ágyhoz.

Szemeimet dörzsölöm és Kookot keresem. Ez hol van??

-Csipkerózsika! Kelj fel! - emeli fel hangját.

-Mi az? - ülök fel az ágy szélén.

-Az hogy megkértelek valamire. - hajol képembe.

-Jó, bocsi..

-Nincs bocsi! Csak úgy alszol más ágyában mint Hófehérke?!

Mit hasonlít össze minden Disney Hercegnővel?
Az ajtó mögül kopogás hallatszik, mindketten odakapjuk fejünket. Jungkook, kifelé biccent Taehyungnak. Fogvicsorítva feláll, de előtte egy gyilkos pillantást mutat felém. Mamám!
Kimennek mindketten, biztos elmondja személyesen neki amit akart mivel én nem szóltam Kooknak. De, szóltam! Nem hibáztatom magamat.. Ő mondta hogy ráér, és nézd meg már sötétedik. Pontosabban 8 óra múlt pár perccel. Ennyit aludni! Mit fogok tenni újra elalvásig? Szétkéne ismét nézni hátha valaki valami értelmes dolgot is csinál..

Megkeresem Hoseokot vagy kit, még nem is beszéltem vele.
Megindulok de a szomszéd szobából egy beszélgetés zaja szürődik ki.

-Mi lesz vele holnap? - kérdezi vöröske.

-Hát, nem toom'! - válaszolja ásítva Jungkook.

-Nem aludni kellett volna, hanem kitalálni.

-Ehh.. Hagyjál már, majd itthon lesz. - mondja ismét Kook.

-Hülye vagy? Elfog szökni! Idióta! - emeli fel hangját Tae.

Bekukucskálok a kulcslyukon hátha valamit látok, egy hát biztos vöröské-é, mivel Kook szembe van vele. Egy hatalmasat ásít és megrántja a vállát.

-Jó, akkor teszek róla hogy ne szökjön meg! Mert te semmit nem csinálsz! - kiabál rá Taehyung.

Baszki, halk léptekkel szaladok az egyik szobába. Nem érdekel kié, csak elkell bújnom. Mit akar velem tenni?
Ez a szoba ismerős, Yoongi szobája. Még mindig ott ül. Ez megdermedt vagy mi?

-Hé! - fordul hátra.

-Sh. - csítítom le mire felhúzza szemöldökét.

-Csak nem? Bújkálsz? - nevet fel.

-De, kérlek ne szólj nekik! - pillantok rá könyörgően.

-Miért ne szólnák? Utána én leszek a hibás.

-Ahjj, jól van akkor. Megyek máshová. - teszem kezemet a kilincsre.

-Suga, bejöhetek? - kopog vöröske. Ne már!  Ilyen nincs, ez is ilyenkor jön?

Rápillantok Yoongira aki meglágyult tekintettel biccent az íróasztala alá, van egy kis hely ami pont a lábánál van.
Bebújok gyorsan a rejtekhelyre és reménykedek.

-Gyere be. - szól "Suga". Mi ez a név? Egy "R" betű és Sugar.

-Jimin? Nincs itt? Nem is járt itt?