Szükséglet [BTS Yaoi ff.]

IX.

Szemeimet lassan nyitom ki, rögtön szembe találom magamat egy alvó Jungkookkal. Olyan édes hogy megzabálnám. Nem, nem édes. Elraboltak akaratom ellenére és megerőszakoltak.
De ő másabb, este énekelt nekem ami álomba ringatott.
Csodálásomat az ajtó nyitódása zavarja meg ezért becsukom szemeimet, alvást szimulálva.

-Jungkook. Kelj fel. Most. - utasítja, ahogy hallom Vöröske.

A mellettem lévő ficánkolni kezd, és egy puszit nyom homlokomra. Azt hiszi még alszom.
Látnom kell, egy másodpercre.
Kicsit elnyitom pilláimat, háttal áll nekem póló nélkül, boxerben.
Most nem tudom, abban aludt vagy ilyen gyorsan levette. Megfordul ezért gyorsan lecsukom szememet.

》》》

Mi a szar? Kissé elaludtam, olyan csend van hogy félek kimenni.
Lerugom felső testemről a takarót így kis hideg levegőt érzek meg. Végig fut rajtam a ridegség, épp elég hogy arra kényszerítsen hogy kimásszak.
Erőt veszek magamon és elhagyom a szobát, a konyhába véve az irányt hisz onnan hallom a csörömpölést.
Csak Jin.

-Jó reggelt. - szólok még kómásan.

-Neked is. - pillant rám egy percre, és vágni kezdi a zöldségeket.

-A többiek? - ülök le az asztalhoz és lefekszem arra.

-Hát, Yoongi alszik, a többiek elmentek vásárolni, meg Tae és Kook elmentek valahova. - sorolja és vállat ránt a végén.

Valahova, de hova? Milyen nap is van ma? Azt se tudom.

-Tessék. - rak le a hátam mögül egy tál omlettet tele zöldségekkel, közben másik kezét vállamra helyezi.
Tenyere nyakamra vándorol és érzékeny bőrömet cirógatni kezdi, a hátamon futkos a hideg.
Derekemra csusszan keze, fejét pedig nyakamba fúrja.
Meleg leheletét ráfújja, és nyelvét kidugva végez körkörös mozdulatokat.
Fogait belém mélyeszti, felszisszennék de már megszoktam ezt az érzést.
Már tök mindegy, kicseszett Milka tehén leszek.

-Menj szólj Yoonginak hogy kész a reggeli. - dörmögi fülembe és elsuhan hátam mögül.

Felállok és fürge léptekkel indulok meg a fekete hajú szobája felé.
Párat kopogok de nem jön válasz, benyitok.
Az ágyon fekszik befele fordulva, ha alszik és felkeltem tuti megöl.
Lábujjhegyen kezdek felé közeldeni mikor mellé érek megrázgatom.

-Kész a reggeli. - suttogom, de kicsit visítok mikor karomba kap és behúz maga mellé.

-Kuss. - dünnyögi csukott szemekkel, miközben fekete tincsei ajkaira tapadtak.

Tenyerével hátamat simogatja ami leér fenekemhez és megmarkolássza.
Párhuzamosan kinyílnak szemei és felugrik.

-Éhes vok. - nyammog egyet, felém hajol és felkap ölébe.

Menyasszony pózba visz a konyhába és leültet. Az asztalon már megterített Jin, még egy szál virág is van egy kis vázában.
Legalább valami feldobja ezt a semmiséget, már nem azért de idolok, a konyhán is segíthetnének.
Kihúzza székét és a sajátommal is így tesz. Egymással szembe kerültünk, kezembe adja a tányérját, evőeszközét majd szája felé mutat. Mit akar etessem meg?
Pár percig gondolkodok, amit észre is vesz ezért kinyitja jobb szemét és biccent egyet.
Egy kis tojást tócolok fel a villára és szájába adom.
Tököl a lenyeléssel, sokáig rágja.
Hallom majd ahogy lenyeli és a pohár kávé felé biccent.