Mostohatesók?! ~C.D.~

Mr. Cameronköcsögseggfej...

"Rendbe szedtem magam és kész lettem mire csengettek. Lementem, és amit láttam... Nem hittem a szememnek."

Azt hittem ott rögtön összeesek. De szerintem ő is igy volt vele. Tányér nagyságúra nyíltak a szemei...

-Ööh... Hello.- köszöntem, igy megtörtem a kínos csendet.

-Hali...- köszönt ő is.

-Te hogy kerülsz ide?- kérdeztem értetlenkedve.

-Na ezt én is kérdezhetném!- kezdett bele a vitába.

-Ti ismeritek egymást?- kérdezi a drága kedves apukám.

-Ja...- mondtam gúnnyal -Sajnos.- motyogtam magam elé. Reméltem nem hallotta meg senki, de balul sült el.

-Tessék?

-Ja semmi, csak azt mondtam hogy inkább menjünk enni...- próbáltam valamit kamuzni.

-Okéé... Én itt már semmit nem értek. Honnan ismeritek egymást?- értetlenkedett Gina.

-Egy suliba, és egy osztályba járunk... De...- folytattam volna a kis monológóm de sz a seggfej beleszólt.

-De nagyon jól kijöttünk már az elején is, csak most nagyon meglepődtünk...- próbálja játszani az agyát. És persze hogy átkell karolnia a vállam. 'Egyszer úgyis kinyirlak' pillantást vetettem felé, utána pedig a szülőkhöz fordultam egy műmosollyal.

-Akkor jó... Amúgy egy kérdésem lenne tőled Gina...- fordult a nőhöz.

-Igeeen...- nyújtotta el a szót.

-Ööhm... izé... Lennél a feleségem?- na és itt volt az a pont hogy mindhármunknak a földet súrolta az álla.

-MI?- kérdeztük egyszerre Cameronnal.

-Igen... Persze, leszek a feleséged!- jelentette ki mire összenéztünk a seggfejjel egy amolyan 'Most ugye ez csak egy vicc?' fejjel.

-Ez most kom...- a kedvességem határtalan, ezért bokán rúgtam a mellettem ülő fiút, mire az feljajjdult.

-És még egy szóra...- fordult felém apa, majd a két 'vendég'-re -Ideköltöztök?- na jó. Ez túlment minden határon.

-Viszlát!- mondtam, mire felálltam az asztaltól, és felrohantam a szobámba.

Még hallottam hogy apa a nevemet kiabálja, de nem érdekelt. Becsaptam magam mögött az ajtót, és belevetettem magam az ágyba.

Ez túl sok nekem. Ezt nem fogom bírni. Ez mégis hogy gondolta apám. Ezt mikor akarta velem közölni.

Nagy gonolkodásom közepette valaki kopogott. Elmormoltam egy 'gyere'-t és benyitott az akit nem vártam.

-Szia.

-Szia.- köszöntem unottan. -Mit
akarsz?

-Csak elküldtek mert 4 szem közt akartak beszélni, így gondoltam feljövök meglátogatni az újdonsült húgomat. Ja és menő a szobád.

-Köszi.- kezdem azt hinni, hogy még van valami kedves is ebben a srácban. -Hogy hogy nem vagy az az Én vagyok Mr. Cameronköcsögseggfejparaszt...- nem tudtam mi a vezetékneve. Basszus.

-Dallas.- mondta.

-Az Dallas.

____________________________________________________________________

Halika Wattpadosok! Új rész. Remélem tetszik. Ha igen vote. Ha helyesírási hibák vannak benne akkor sorry! Próbáltam izgiset írni, de lehet hogy nem sikerült. Na nem is húzom tovább. Nemsokára kövi rész!

Pusz.:Tami❤