Utállak mert szeretlek (Hermione X Piton)

5. FEJEZET

Hülyeség volt jól mondta, de én mégis hihetetlenül élveztem életem legnagyobb hülyeségét...

Oké, szóval te mit tennél ha a tanárod lesmárolna részegen és te még élveznéd is? Fogalmad sincs? Hát nem igazán lepődtem meg...

Az ágyamban feküdtem és azon agyaltam, hogy mit kéne másnap tennem. Tudtam, hogy a legkevésbé volt helyes amit tettünk és ez miatt bűntudatom is volt.  

Végül úgy határoztam, hogy nem fogok Pitonnak szólni mert valószínűleg úgy is elfelejti a történteket. 

Sóhajtva takaróztam be majd csak vártam, hogy elnyomjon a biztonságot jelentő álom. 

---------------------------------------------------------

-Valami baj van Hermione?-Kérdezte Harry a nagyterem felé igyekezve. Amikor felkeltem reméltem, hogy az egészet csak álmodtam, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy erre semmi esély. 

-Nem, nincsen semmi baj sem, csak nehezen aludtam el az este.-Végülis ezzel nem is hazudtam olyan nagyot. Csak azt nme mondtam el, hogy mi miatt aludtam el olyan nehezen. 

-Én is nehezen aludtam el az este!-Mondta Ron ásítva egyet. 

-Hát én viszont jót aludtam, és már alig várom, hogy megreggelizzek mert már farkas éhes vagyok!-Harry mosolyogva meredt ránk. Ő mindig is jó alvó volt, amiért irigyeltem egy kicsit. 

Miután bementünk a nagyterembe elmentünk a helyünkre, már szinte mindenki megérkezett akkora szinte mi voltunk az utolsók. 

-Csendet!-Hallottuk meg Dumbledore hangját mire mindenki elcsöndesedett.-Szeretnék bejelenteni egy fontos információt!-Kíváncsian figyeltük, hogy mit fog mondani.-Megrendezésre fog kerülni egy színdarab amely egy itteni tanár életét dolgozza fel!-Egészen eddig Roxfortban még sosem volt ilyen. Sejtelmem sem volt, hogy melyik tanár életét akarják előadni egy darabban.-Aki szeretne rá jelentkezni az keresse fel McGalagony tanárnőt vagy Piton professzort, ők lesznek ott a próbákon is!-Tette még hozzá, majd visszaült a helyére. Rögtön mindenki elkezdett sugdolózni. 

-Egyértelműen jelentkeznünk kell rá!-Jelentette ki izgatottan Ron. Én nem igazán voltam biztos benne, hogy szeretnék játszani a darabban, főleg úgy nem, hogy Pitonnak mindegyik próbán ott kellett lennie, persze tudtam, hogy nem kéne tőle tartanom, hiszen bíztam benne, hogy nem tud semmit sem. 

-Egyetértek Ron, legalább valami feldobja  a szürke hétköznapokat! Ugye te is benne vagy Hermione?-Kérdezte Harry reménykedő arccal. Ron pedig kiskutya szemekkel nézett rám, aminek őszintén szólva sosem tudtam ellenállni. 

-Jó-jó, benne vagyok, jelentkezzünk rá!-Adtam be a derekamat egy mosoly kíséretében. Egy másodpercre még Harryék örömködtek a tanárok felé fordultam ahol Pitont pillantottam meg amint éppen engem vizslat. Nem volt dühös a tekintete, de nem is láttam rajta semmilyen érzelmet sem. 

------------------------------------------

Feszengve ültem le a bájitaltan terembe. Ez volt a második óránk, és a nap még nagyon hosszú volt, én mégis úgy éreztem, hogy bármikor el tudnék aludni a padokban. Viszont a bájitaltan terem padjában rögtön magamhoz tértem, és görcsben volt a gyomrom. Egyszerűen nem tudtam elfelejteni az este történteket. 

Piton egy ajtócsapódással kísérve beviharzott a terembe és az asztalához sétált. 

-Bizonyára hallották, hogy nálam is lehet jelentkezni a színdarabra! Erre a mai illetve a holnapi napon lesz lehetőség az óra után! Jöjjenek ide hozzám ha van valami kérdésük a darabbal kapcsolatban, vagy jelentkezni szeretnének.-Hadarta el gyorsan miközben valami levelet nézett. 

-Akkor óra után jelentkezünk rá.-Suttogta Harry nekem meg Ronnak. Igazából én úgy terveztem, hogy McGalagyony-nál jelentkezek majd rá mert semmiképpen sem akartam a professzorral beszélni. 

Na igen, az óra folyamán én tökéletesen elbújtam a többi diák között, hogy nehogy engem szólítson fel, és hozzá keljen szólnom, ami nagyon gyerekes volt.  

Az óra végeztével megvártuk Harryékkel, hogy kimenjenek a diákok és csak aztán mentünk oda Pitonhoz. Én megbújtam Ron mögött amennyire csak tudtam. 

-Jónapot professzor, szeretnénk jelentkezni a színdarabra szereplőnek!-Kezdett bele Harry tisztelettudóan amit Piton mindig díjazott. 

-Nos akkor iratkozzanak fel erre a lapra, az első próba ahol kiosztjuk a szerepeket holnap órák után lesz, már kipakoltunk hozzá egy nagyobb üres termet.-Piton felénk nyújtott egy lapot amin már jó pár név volt, legalábbis amennyire kitudtam venni Ron háta mögül. 

Harry gyorsan aláfirkantotta és már kifelé is indult, Ron is előrelépett, hogy aláírja így ellépett előlem ezért már nem takart semmi sem. Lehajtott fejjel álltam még Ron is aláírta, majd kifelé indult. 

-A terem előtt megvárunk Hermione!-Kiáltotta még nekem Harry miközben elhagyták a termet. Elképesztően kínosan éreztem magamat Pitonnal egy légtérben úgy, hogy csak ketten voltunk. A kezembe vettem a tollat és egy szó nélkül aláírtam, éppen indultam volna ki mikor utánam szólt. 

-Kérem várjon egy percet!-Tudtam, hogy másnap újra megázni fog, de azért valamiért mégis rosszul esett. 

-Miben segíthetek?-Kérdeztem vissza, és még én is meglepődtem, hogy milyen bátran néztem a sötét szemeibe. 

-Csak szeretném ha tudná, hogy sajnálom a tegnapit, félreértés volt.-Jelentette ki mire alig bírtam ki, hogy ne nevessek fel hangosan. Mégis mi volt benne félreértés? Netán nem tudta, hogy ki vagyok? 

-Nem tudtam, hogy ezt félreértésnek kell elkönyvelnem, de köszönöm, hogy felhívta rá a figyelmemet.-Feleletem kissé keserű hangon. Mélyen legbelül tudtam, hogy igaza van. Az amit mi csináltunk csak egy félreértés volt. 

-Akkor hát remélem, hogy elfelejthetjük.-Csak ennyit mondott mire dühösen kiviharzottam a teremből. Újra eljátszotta a flegma tanárt, mintha az előző nap nem engedett volna teljes betekintést a gondolataiba. 

Nme értettem, hogy ő miért viselkedik így és azt sem értettem, hogy én minek vagyok dühös rá.

Ezt az egészet lezártuk, kész, ennyi. De persze én nem tudtam, nem dühös lenni rá.