Csillagfiú [TAEKOOK, Ended]

9.

A hideg kicsípte az arcunkat, ahogy az iskola udvarán haladtunk. Utálom, ha testnevelés órám van. Nem az, hogy szar lennék belőle, sőt! Inkább az, hogy öltözködni kell, lefővünk, meg hasonlók. Múlthéten nem kellett résztvennem az órán, papírokat intézni mentem. Mindig csak hétfőn van egy, a többi helyett tagozatos óráink vannak, csak a normálosoknak tartanak minden nap. Szerencsétlenek. Persze, ez alól Namjoon kivétel.

Ma kénytelen voltam Jimin és néhány amerikai srác társaságában tesire sétálni.

Az osztálytársaim nagyon kedvesek, nem gúnyolódtak, amiért kézenfogva mentünk Taehyunggal, múlthét pénteken. Persze furcsán néznek ránk, de ez sokkal inkább Tae csendessége miatt van, és nem azért, mert melegnek születtünk.

A legjobban Anthonyt bírom. A srác csak pár hónappal idősebb, mint én, de vagy háromnegyed méterrel biztos magasabb nálam. Nagyon szép, sötét bőre és ragyogó mosolya van.
Rögtön a szárnya alá vett, ahogy szóba álltam vele. Jimin a másik oldalamon kullogott. Szegény rózsaszínkének kisebbségi komplexusa támad a magas, hazai pályán járó fiúk között.

Az öltözőben rögtön Taehyung mellé pakoltunk le, aki már átvette tesiruháját.

Az iskola által előírt meznek most adtam csak hálát igazán. Múltkor is tetszett az egységesség gondolata, de a legelőnyösebb benne mégis Taehyung látványa, ahogy viseli.

A szürke-kék mintás trikó alól kilátszódnak nem túl kidolgozott, de fiús karjai. A szívem gyorsabban kezdett kalapálni, ahogy apró mozgolódásainak hatására kivillant a kulccsontja. Imádom ezt a mezt!

Kicsit zavarba jöttem, hogy előtte kell öltöznöm. Talán nem is kellett volna mellé pakolnom, most nem lennék ilyen helyzetben. Nem tudok mit tenni, szeretem a közelségét.
Végül villámsebességgel kaptam át a rongyaimat.

Nem tudtam ellenállni, egy apró puszit nyomtam a hajpánttal szabadon hagyott homlokára. Körülöttünk a fiúk felocsúdtak, mire Tae összerázódott.

- No homo bro. - kacagott Tony. - De ez gecire cuki volt, csináljátok gyakrabban!

A magas, sokak számára ijesztő fiúk most büszkeséggel telt szemekkel vizslattak minket, mire kipirult arccal kacagott rám Tae.

Egy lágy csókot váltottunk, mielőtt bevonultunk a tornacsarnokba.

Az osztálynak túl nagy létszáma van ahhoz, hogy közösen játsszunk valamit, szóval csapatokra bomlottunk a hatalmas teremben.

Taehyung és Jimin a röplabdások közé keveredett, míg én Tonyval tartottam kosárlabdázni. Az ellenséges csapatban feltűnt Minho is.

Hamar lezavartuk a játékot, persze, nyertünk. Minho idegesen csapta földhöz a labdát, mire az magasra pattanva érkezett a fiú fejére. Mindenki kacagott, egészen addig, amíg nem kapott a srác gyilkos pillantásából.

- Jeon Jeong Guk itt van? - lépett be az igazgató a matekterembe.

A vér is megfagyott bennem. Vajon mi a francot csinálhattam?

A folyosóra lépkedtem vele. A rajztanárom is kint várt. A vörös hajú nő elbóbiskolva vizslatta környezetét a divatos, kerek szemüveglencséi mögül. Érkezésemre kellemes mosolyt öltött magára, miközben napraforgó-mintás ingjébe bújtatott valóját felém fordította. Ujjaival feljebb tolta szeplős orrán a szemüvegét, mielőtt beszélni kezdett volna.

- Nem kell megijedned Jungkookie! - mosolygott rám. - Az igazgatóval a Művészeti Hétről szeretnénk veled beszélni!

- Így van! - szállt be a magas, nyurga férfi is. - Minden évben megszervezzük és mindig van egy diákunk, aki lehetőséget kap arra, hogy a képeiből kiállítást alakítson ki. Idén rád esett a tanárnő választása.

- Köszönöm szépen, Mrs. Rainflower! - hajoltam meg kissé.

- Nem volt nehéz döntenem! - kacagott fel a nő. - A te képeid olyan egységesek, mindegyikben benne van a festői lágyság és a fiatalos nyersség. Közben pedig teljesen különböznek, mindegyikbe egy másik részletedet ölöd bele.

Megint meghajoltam a kedves szavakra.

- A rendelkezésre álló falfelületre tizenöt darab nagyméretű festmény fér. Nyilván ezt variálhatod, nyugodtan méricskélhetsz is. A lényeg, hogy legyen valami elrendezése a képeknek, ne csak feldobáld őket valahogy!

- Rendben! Köszönöm szépen! - hajoltam meg újra. Csak nehogy eltörjön a derekam. - Mikor van a határidő?

- A Művészeti Hét november utolsó hetében kerül megszervezésre. A kiállítást azelőtti vasárnap kell felpakolni, aztán hétfőn reggel ott kezdődik a megnyitó. A részleteket majd az előttevaló héten megtudod, addig dolgozd ki a műveidet! - válaszolt az igazgató.

---------------------------------------
Rövid felvezetőrész a bonyodalmakhoz.
A következőkben több timeskip is várható, hogy elkerüljük a felesleges fillereket
Bye 💞💞