9.fejezet

92 5 0
                                    

-Jó nem megyek-feküdtem vissza mellé,mire átölelt. Kicsit még így maradtunk és megnéztem a telefonomat és delet(!!) mutatott.
-Jac most már tényleg keljünk fel!!-pusziltam meg.
-Rendben de csak 2 percet adj!-mondta csukott szemmel. Én elmentem lefürdeni és felöltözni(fehér térdig érő egyberuha).
-Húúú-hangzott fel amikor beléptem
a szobába. Lementünk ,,reggelizni" de láttuk hogy nincs senki se itthon. Az asztalon volt egy cetli amin az állt hogy elmentek fürdeni és hogy a pulton van gofri. Megkajáltunk és mi is lementünk a tengerpartra. Hamar eltelt ez a nap is. Szóval lementünk, fürödtünk és hazamentünk. Otthon mindenki elvolt, Jac hazament(😭) én meg pihentem, tanultam meg elvoltam. Délután elmentem Kattel Starbuckosni meg vásárolgatni. Estefelé tértem vissza amikor LOLÁT LÁTTAM AZ UTCÁN ADAMMEL!!!!!! Úristen! Azonnal tárcsáztam anyát hogy mi történt.
-Szia anya. Beszélnünk kell!!-vette fel egyből a telefont.
-Mi az?-kérdezte. Kicsi pánikot érzékeltem a hangjába.
-Te tudsz valamit Loláról?
-Csak azt hogy dolga van.
-Tudom hol van. És hogy kivel...-mikor ezt kimondtam nem gondoltam át rendesen mert anya ha Loláról vagy rólam van szó azonnal ugrik.
-És kivel? Azonnal odamegyek!
-Ne anya majd én megoldom. Adammel van.
- Akkor megnyugodtam.
-Okés. Hazamegyek mert fáradt vagyok. Otthon találkozunk!
-Én nem vagyok otthon-válaszolta ami furcsán meglepett.
-És mégis hol vagy?-indultam haza a plázától.
-Öhm....
-Anya nem kell magyarázkodni. Mond meg és kész.
-Jó. Az egyik munkatársammal vagyok náluk és csak beszélgetünk.
-Értem. Jó szórakozást!-tettem le a telefont. Már egy ideje hazafelé tartottam mikor Jacet pillantottam meg az utcán. De nem egyedül. Hanem az anyjával jöttek 2 reklámszatyorral jöttek hazafele mikor megláttak engem. Jac azonnal odajött hozzám és elég diszkréten megcsókolt. Anyukáj bemutatkozott és hazakísértek. Otthon természetesen senki nem volt mert mindenkinek volt elfoglaltsága. Filmeztem meg megnéztem a közösségieket meg vacsiztam tésztát amit én csináltam. Lefürödtem és elmentem aludni. Reggel az ébresztőórára kelltem és hihetetlen módon anya nem volt itthon de Lola éppségben hazatért. Jac köszönt a szokásos módon és mindent úgy csináltunk ahogy eddig csak együtt voltunk. De a többik nem tudták ezt. Szóval beértünk(most nem késtünk el) és megkezdődött a nap. Töri(blahh), matek és biosz volt az első három óránk. Volt egy nagyobb szünet, ezután folytatódott tovább a napom. Kattel találkoztam a plázába, beszélgettünk, én hazamentem, tanultam meg Lolával beszéltem.
-Lola tegnap hol voltál?
-Egyik barátommal sétáltunk.
-És ki ő?-jó talán kicsit túl heves voltam a kérdésekkel ezért egy keveset vár a válasszal.
-Adammel voltam-sóhajtott egyet és belenézett a szemembe.
-És tetszik neked hogy így elmentetk andalogni?-kérdeztem meg tőle kedvesen.
-Nagyon és nagyon jó fej is mellé és nagyon szeretem-vallotta be mire megöleltem. Mikor épp öleltük egymást akkor csengettek. Elszakadtunk egymástól és kimyitottam az ajtót. Ami a szemem elé tárult az szerintem egy ideig nem  fogom elhinni. Ott állt anya a munkatársával KÉZENFOGVA és ránk néztek.

Szóval elhoztam nektek a 9.fejezetet amit láttjátok nagyon későn hoztam mert nem volt időm és most hogy mindjárt vége a tanításnak(végre) egyre több időm lesz az írásra. Csak ezt akartam mondani és a reakciótokat jelezéttek. Kérlek!By:Dorka

Egy új fiúWhere stories live. Discover now