Dolce Vita

5. Ha figyelmeztettelek volna, hogy a tűz megéget, belesétáltál volna?

– Ugye most csak szórakozol, Tonia? – vonta fel a szemöldökét Rhodey.

– Bocsi, hogy nem szóltam... De kicsit elfoglalt voltam – felelte bűntudatosan a zseni.

– Remélem, tisztában vagy vele, hogy rátok kéne hívnom a nemzeti gárdát?

– De nem fogod – vágta rá magabiztosan a nő.

– Csak azért, mert reménykedem benne, hogy a Bosszúállók együtt képesek kordában tartani a pszichopata ex-pasidat.

– Soha az életben nem volt a pasim! – háborgott Antonia.

– Ez azért elég merész kijelentés, főleg, mivel van egy lányotok.

Loki mindeközben rezzenéstelen arccal bámult ki az ablakon, és látszólag figyelmen kívül hagyta a beszélgetést, mintha nem is hallaná, azonban nagyon is tisztában volt mindennel.

– Lényegtelen – sóhajtotta a feltaláló.

– És így hogyan szeretnél eljutni az értekezletre? Az igazgatótanács elég agybajt fog kapni attól, hogy a kicsivel jelensz meg.

– Leparkolom a folyosón, vagy tudom is én, és bízom benne, hogy nem akar majd kószálni – pillantott a mágusra. – Hé, Houston hívja az istenek gyöngyét.

– Nem vagyok süket, királynőm – húzódtak macskavigyorra az ajkai.

– Ezt még egyszer ne! – mordult fel Toni.

– Ugyan mit? – tetette a hülyét.

– Leszel kedves rendesen viselkedni, amíg én a konferencián leszek? – sóhajtotta beletörődően.

– Unatkozni fogok – jelentette be kényesen.

– Az engem egy csöppet sem érdekel.

– De ha már egy helyiségben kell velem tartózkodnod, akkor fog.

– Ezt vegyem fenyegetésnek? – vonta fel Tonia az egyik szemöldökét.

– Nem, ez figyelmeztetés. Elég rossz fiú tudok lenni, ha unatkozok – vigyorgott.

– Választhatsz – emelte fel mindkét kezét a nő, mire az isten arcát beborította a zavarodottság.

– Mégis mit?

– Hogy melyik kezemmel fogom eltörni az állkapcsodat – sziszegte a nő.

– Ó, ez nagyon édes, de legfeljebb a kezedet törhetnéd el. Azt pedig nem szeretném.

– Még meggondolom, hogy az út további részét kómában töltsd-e – húzta el a blézerét, hogy a férfi megpillanthassa a sokkolót.

– Befejeznétek? Tisztára, mint két agyhalott tinédzser – horkant fel Rhodey.

– De hát fenyeget! – fordult felé Loki, tágra nyílt kiskutyaszemekkel, megbántott kölyköt mímelve.

– Uram. Atyám – kommentálta az ezredes. – Nem tinédzserek. Öt évesek...

– Azért valld be, élvezed, hogy egy több ezer éves isten óvóbácsinak nézett téged. Én legalábbis élvezem a bántalmazó szerepét – magyarázta Toni, miközben elégedetten hátradőlt az ülésben.

– Csak ezeregyszáz – helyesbített a mágus.

– Figyelj, Tones, én hatalmas rajongója vagyok a Rogers-szel való viharos, plátói és keszekusza kapcsolatotoknak, de biztos, hogy jól választottál? – Válaszul a nő csak ismét felvonta a szemöldökét. – Oké-oké, értem, de csak mondom, hogy ez a fickó pont olyan elmebeteg, mint te.