D E A R E N E M Y | ✓

7| Ruha vásárlás jó hírekkel

Hetedik fejezet
 • Ruha vásárlás jó hírekkel •
▃▃▃▃▃▃▃▃▃▃▃▃▃▃▃ 

- Blair? - Rachel kritikus fejjel néz rám. A kezemben lévő két ruhát - egy ingerült mosollyal arcomon, meglebegtetem. A bal kezemben egy sötétzöld koktélruha van míg a jobban egy babarózsaszínű hosszú. Barátnőm fintorogni kezd, amitől szám elhagyja egy hangos sóhaj.

- Jó, oké! Akkor mi a francot vegyek fel? - a ruhákat a földre dobom, és csípőre tett kézzel nézek Rachelre. A jótékonysági este két nap múlva lesz, és nekem - Rachel szerint, nincsen semmi ruhám, amit fel tudnék venni. Holott, ha őszinte vagyok, lehet igaza van, de mivel Jake az akivel mennek kell, még azért se szeretnék kiöltözni, nehogy még az az idióta azt higgye, hogy neki csíptem ki magam.

- Igazán elmehetnénk neked venni valami frankó ruhát. Ezek mind underdressek, érted? A legjobbat kell kihozni belőled, hogy Jake rájöjjön kit ejtett el. Vedd úgy mint egy bosszú. Az ujjainak viszketnie kell, hogy megérintsen - Rachel olyan izgatottnak tűnik, hogy egy apró mosoly húzódik végig ajkamon.

- Tudod pontosan, hogy vigyáznom kell a pénzemre - motyogom miközben lehajolok a földön heverő ruhákért. Barátnőm eközben a szekrényemhez lépett, és - szokása szerint, minden kérdésben jövő ruhát kihajít belőle. Felhúzott szemöldökkel figyelem.

- Ronda..., csúnya..., underdresst..., ez mi akar lenni? - tart arcom elé egy kötött ruhát.

- Ez kérlek szépen a saját kötött ruhám. Ne kritizáld, jó? Büszke vagyok rá - rántom ki kezéből a ruhát. Rachel hangosan felnevet.

- Mikor kötsz te? - kérdi nevetve.

- Volt egy időszakom amikor szeniornak éreztem magam. Amúgy, szerintem elég jó - ...egy nyolcvan éves néninek, gondolom még magamban, amikor újra megnézem a ruhát.

- Néha felmerül bennem a kérdés, hogy nem-e ejtettek téged kis korodban a fejedre - barátnőm fafejjel néz rám.

- Hagyjuk. Keressünk tovább, csak van valami, amit fel tudok venni - a kötött ruhát összehajtva az ágyamra teszem, majd Rachel mellé állok. Tekintetem valami viselhetőt keres, azonban nem talál semmit. Rachelnek igaza volt, vennem kell valami ruhát.

- Oké, elmegyünk venni valami ruhát. Ezekbe nem jelenhetek meg otthon - rogyok az ágyamra míg a barátnőm sokatmondóan bólogat.

- Jej! Akkor megyek felveszek valami rendes ruhát, és indulhatunk, okés? - mutat rám. Miután dünnyögve bólintok, Rachel csak úgy kisprintel a szobámból.

Míg ő készülődik, én nyugodtan az ágyamra fekszem és a fehér plafont kezdem el bámulni.

Sok dolog át megy a fejemben. Félek ettől a jótékonysági estétől. Félek, hogy milyen lesz. Nem hinném, hogy jól el tudnám játszani Jakeel, hogy még egy pár vagyunk. Másrészt pedig nem akarok Selinnek csalódást okozni. A szüleim véleménye annyira nem is érdekel mint a húgomé. Viszont tudom, hogy nem fogom tudni sokáig titkolni a szakítást, és őszintén, nem is akarom.

A elmúlt két hétben sokat gondolkoztam Jaken és rajtam. Nem egyszer volt téma köztem én Ace között Jake, és meglepődésemre Aceben rátaláltam egy új barátra. Ahogyan megígérte nekem, egyszer se szólt bele egyetlenegy döntésembe, és ezért hálás is vagyok neki.