Az életem átlagosnak mondható volt. Nem volt tragikus gyermekkorom. Igaz, nem voltak testvéreim, de ez sose zavart. Elkényeztettek, mindent megkaptam, amit csak akartam. Játékot, telefont, pénzt, kocsit. Azonban ezek mellett sem tudtam igazán boldogságot érezni. Nem éreztem, hogy igazén élnék. Hiába mehettem el a legjobb helyekre. Hiába vettek körül emberek. Hiába tehettem meg bármit. Hiába vehettem meg bármit, amit csak akartam. Nem éreztem magam élőnek. Nem éreztem magam egésznek. Csak sodródtam az árral. Azt tettem amit elvártak tőlem. Úgy viselkedtem, ahogy minden beképzelt, gazdag ficsúr. Azokkal lógtam, akikkel elvárták, hogy lógjak.
Egy ideál szerint éltem az életem.
Ettől függetlenül nem voltam boldogtalan. Végtére is mindenem megvolt.
Nem éreztem tátongó ürességet vagy hasonlót marhaságot, amiket a könyvekben szoktak írni.
Nem éreztem igazán semmit sem. Csak léteztem a világban és kész.
A napok csak mentek és mentek. Szinte észre sem vettem, hogy telnek a hónapok. Végül arra eszméltem fel, hogy a 19. életévemet töltöm és egyetemre járok. Az idő csak úgy rohan...
Aztán megismerkedtem valakivel.
Valaki olyannak, akivel sosem szabadott volna. Legalábbis a kezdetekben így gondoltam.
19 éves koromig habzsoltam az életet. Semmiben sem volt hiányom. Jó egyetemre jártam, az eredményeim jobbak voltak az átlagnál, minden hétvégére volt programom, emberek vettek körül, lányok rohantak a karjaimba egyetlen szavamra. Mindenem megvolt.
Igen, akkor még nem gondoltam, hogy egy hülye részeg játék idáig fajulhat.
Minden egy péntek délutánon kezdődött. Mint minden pénteken, most is a törzshelyünkön ültünk és ittunk. A hely egy hangulatos kis kocsma volt, ahová gimis korunk óta jártunk. Ismertük az összes csapost, a tulajt, a többi törzsvendéget. Ezenkívül saját asztalunk is volt. Eleinte ez a péntek is olyan volt, mint bármelyik másik. Ittunk, hülyültünk, elvoltunk. Később sokan csatlakoztak hozzánk. A pár fős társaságból hirtelen egy húszfős csapat lett. A társaságban jelen volt majdnem minden karról valaki. Ilyenkor mennek az egyetemi pletykák, a bulis pletykák,hogy ki kit hányt le, vagy ki kire mászott rá részegen, ki kit csalt meg és kivel, stb. És ott vannak még persze az ivós játékok is.
Minden egy ilyen nevetséges játékkal kezdődött.
YOU ARE READING
Ne fesd az ördögöt a falra,..
Romance....mert megjelenik. *** Ember vagy. De mitől vagy ember? Jó vagy. De mi tesz téged jóvá? Szeretsz. De mit jelent szeretni? Boldog vagy...