Ne érj hozzám! •Befejezett•

13. Fejezet

 Hogy mennyire szerettem volna megfojtani Natet az utóbbi napokban? 

Ó, nagyon. 

Mióta kicsúszott az az idióta mondat a számon, egyfolytában rászedett a baromságaira és mihelyst parancsolt valamit azt nekem teljesítenem kellett. Volt, hogy ellenkezni próbáltam...aminek az lett a végeredménye, hogy megsértődött, mint egy öt éves és addig csinálta ezt, még meg nem csináltam azt amire kért. A kérései többnyire abból álltak, hogy fuvarozgatnom kellet a csinos ki seggét mindenhová, otthon pedig úgy ugráltatott, mint egy kibaszott cseléd lányt. Olykor elgondolkodtam azon, hogy ez megéri-e nekem..? De mindig beláttam, hogy meg, hisz ritka nagy paraszt voltam vele és hatalmas hibát követtem el. 

De azért annak a bizonyosnak is van vége...

** ** **

Hogy mennyire voltam köcsög Jessevel? Amennyire csak telt tőlem, hisz rá fért a leckéztetést és biztosra akartam menni vele kapcsolatban. 

Meg hát élveztem a helyzetet is, hogy őszintén bevalljam. Meglepő volt számomra, hogy egy szó nélkül tűrte, hogy az ágyában aludjak, bár néha megsajnáltam, mikor a nekem szánt matracra dobta le magát. Pedig szívesen aludhatott volna mellettem is, biztos nem rúgtam volna le a saját ágyáról, de talán jobb is, hogy egy kicsit távolságot tartott tőlem. Nem felejtettem még el a hibáját, ám büntetni sem akartam tovább érte. 

Reggel a lehető leghalkabban másztam ki az ágyból és mentem le a konyhába, hogy kávét készítsek és rendbe rakjak egy-két dolgot, hisz ma érkeznek haza Stevek is. Két bögrével a kezembe indultam vissza fel az emeltre, majd belépve az ajtón, vigyorogva dőltem neki az ajtófélfának és bámultam a matracon ülő komás tekintetét. 

- Jó reggelt! Hát nem csodás nap ez a mai?- kortyoltam bele kávémba, mire a másik kissé összerezdült és szúrós tekintettel mért végig.

- Essünk túl rajta és bökd ki, hogy ma milyen roppant "szórakoztató" programot találtál ki magadnak, amiben persze nekem is részt kell vennem..- állt fel, majd elém lépett és kivette a kezemből a másik bögrét.  

- Nyugi, ma nem kínozlak meg..annyira..- kacsintottam rá, majd a ruháim között kezdtem el keresgélni és egy fehér pólót, mellé pedig egy szintúgy fehér nadrágot vettem ki, amin hol nagy, hol kis festék foltok díszelegtek.- Van kedved segíteni kifesteni a szobám?- kérdezem felé fordulva, miközben elkezdem magamra venni a ruhadarabokat. Kék szemei vágyakozva mérnek végig, majd sóhajt egy nagyot.

- Van más választásom?- simítja hátra sötét tincseit. 

- Nincs, de így kevésbé hangzott parancsolgatósan.- válaszolom elégedett mosollyal, majd megvárom az ajtóba, hogy ő is átöltözzön és neki álljunk a munkának. Egy szürke pulóvert és egy fekete nadrágot vesz magára, én pedig ajkaim harapdálva mérem végig szálkás, mégis izmos testét. Túl tökéletes. 

- Töröld le a nyálcsíkot a szád sarkáról..- zökkent ki gondolataimból, miközben széles vigyort húz arcára, majd mellém áll.- Ha többször szeretnél így látni, tudod csak egy szavadba kerül.- simít végig vállamtól, egészen kézfejemig, amitől teljesen kiráz a hideg, majd el elsétál mellettem és bemegy a nekem szánt szobába. 

Gyerünk Nate, szedd össze magad, most nem szabad, hogy elcsábítson. 

Pár perc múlva követem és egy szó nélkül kezdjük a padlóra leteríteni az újságpapírokat. Miután ezzel is végeztünk, felbontom az öt különböző színű festéket és ecsetet ragadunk mindketten. 

- Na művészkém, most hogy alkottad meg az elképzelésedet a szoba színéről?- fonja össze maga előtt karjait, miközben kérdő tekintettel néz rám.