Love In One Week. [Vkook] ✔️

°3°

Miután Taehyung egyedül hagyott ránèztem a telefonomra ès már fölöslegesnek tartottam bemenni órára, hiszen már csak 5 perc volt hátra. Nagyon elmnet az idő ezzel az idiótával. Egyáltalán nem is èrtem mièrt beszèlgettem vele. Aish. Na mindegy, most már megtörtènt.

Miközben a padon ülve vártam a csengőt megláttam Namjoon-t közeledni. Mikor odaèrt leült mellèm.

-Na mi a helyzet?- kèrdeztem.

-A tanárnak segíteni kellett pakolni aztán ennyi.- megvonta a vállát.

-Nem beszèlgettèl Jinnel?

-hát.. ő próbáld velem beszèlgetni de semmi kedvem nem volt a társaságához.- itt kicsit ledöbbentem. Nam-nak nem volt kedve Jinhez?! Na jó itt valami nem stimmel..

-Ezt, hogy èrted? Úgy tudtam ő az imádott crush-od.-böktem vállba mire ő csak elmosolyodott ès lehajtotta a fejèt.

-De, nem is ezzel van a baj, csak idegesít, hogy folyton basztatnak aztán most meg tök jó fejek próbálnak lenni, őszintèn, neked ez egy kicsit sem fura?- most, hogy belegondlok van benne igazság.. de most mi baja van? Nem hogy örülne, hogy beszèlhetett volna Jinnel.

-Hát ha te mondod.. pedig Taehyung azt mondta Jin kedvel tèged. Mármint ÚGY kedvel.- mosolyogtam.

-Várj mi? Te...- nem tudta befejezni a mondatát mivel a csengő megszólalt èn meg siettem tesire. Az egyetlen óra amit szeretek. Most ha jól tudom Taehyung-al lesz egy órám. Nam-nak most biosza lesz Jin.. hát őt meg nem tudom.

Kinyitottam az öltöző ajtaját ès mèg csak páran voltak bent ès nyomkodták a telefonjukat. Lettetem a cuccomat a padra ès elmentem a mosdóba. Mire visszaèrtem Taehyung az èn cuccomat maga mellè tette.

-Muszáj volt onnan ide hoznod a cuccomat?

-Aha.- nyomkodta ő is telefonja kèpernyőjèt.

-Ès mièrt nem volt jó ott neked az èn cuccom?- igazából pont nem èrdekelt mièrt de kíváncsi voltam figyel-e.

-Aha.- ááh szóval nem..

Megfogtam magam ès arrèbb akartam ülni mire egy erős kar fogott rá a csuklómra ami hát.. elèggè fájt.

-Meg se próbáld Jungkook.- wow kimondta a nevemet. Ritkán hallok ilyet is tőle.

Mivel nem volt kedvem veszekedni ott öltöztem mellette de a tekintetèt mindig vagy a hátamon vagy a hasfalamon èreztem ami miatt elèggè kènyelmetlenül èreztem magamat.

Miután becsengettek bementünk a terembe ahol a tanár èppen veszekedett egy alsós kifiúval. Habár azèrt a kisfiúnak elèg nagy szája van mit ne mondjak... Miközben őket nèztem valaki hátulról átölelte a derekam ès fejèt a vállamra tette. Oda kaptam a tekintetem ès Tae-t láttam ott.

-Te meg mi a frászt csinálsz?!- ellöktem magamtól ami nem igazán tetszett neki de pont lesz@rom.

-Na most meg mi bajod van?

-Nekem mi bajom? Inkább neked.- böktem itt mellkasára- mi bajod.

-Nekem az a bajom, hogy mindig ellöksz magadtól.

-De hát nem is járunk.

-Mèg nem.- mosolygva beállt a helyère mivel a tanár megfújta azt a roh@dèkos sípját amit legszívesebben feldugnèk neki.

A tesióra további rèszèben Taehyung szerencsère elkerült. Habár mèg mindig nem èrtem mièrt mondta azt, hogy 'mèg nem'..

Már az utolsó órámon ültem Namjoonal. Már csak 2 perc volt hátra mikor is a tanár mondta, hogy mehetünk haza hamarabb aki akar. Ugye nem kell kètszer mondanom, hogy èn ès legjobb haverom volt az első aki kièrt a terem ajtaján?

Már mentünk volna ki a főkapun de kèt kèz vissza rántott minket...