Engedj közelebb(Teljesen átírva)

15.rész

-Jó reggelt.-mentem be a konyhába.

-Jó reggelt kicsi.-nyomott a számra egy puszit James.

-Szombat alkalmából mit csinálunk?-kérdeztem.

-Családi nap.-lépett be a konyhába Louis.-Szóval csomagoljatok.-mosolygott ránk.

Felmentünk az emeletre elővettem a bőröndöm és bepakoltam az én és James dolgait is. Úgy egy óra alatt készen is lettem.

-Hova megyünk és mikor indulunk?-kérdeztem Jamest.

-Öhmm fogalmam sincs és 10 perc múlva.-mondta és felment az emeletre hogy lehozza a cuccokat.

Bepakoltunk a családi autóba és beszálltunk indulásra készen.

-Hova megyünk?-hajoltam előre Louishoz.

-Milyen kíváncsi valaki.-húzott vissza James és megcsókolt.

-Aki kíváncsi hamar megöregszik.-mondta Tom.

-Mondja a bölcs német tanár aki folyamatosan veszekszik a húgával órákon.-nevetett fel James.

-Megszólalt a doktor aki minden anyuka álma.-forgatta meg a szemeit Ari.

-Nem tehetek róla hogy jól nézek ki anyu és apu a hibás.-mutogatott az elül ülő szüleire.

-Bocs már fiam hogy élek.-fordult hátra Teresa.-Örülj neki hogy cuki pofád lett és nem kell életed végéig a nyakunkon lógjál azzal az indokkal hogy nem kellesz senkinek eredetileg apád is így indult.-nézett a férjére nevetve.

-Anyátok idegesítő.-mondta Louis egy nagy sóhaj kíséretében.

-Ezt eddig is tudtuk.-vágta rá a három testvér egyszerre.

-Lökjed more.-fettem fel a csörgő telefonom.

-Dik hát így kell köszönni a legjobb haverodnak.-háborodott fel Noah.

-Aki nem mellesleg halott.-nevettem fel.

-De humoros vagy mááá.-mondta.-Na szóval csak azért hívlak hogy apukád meghalt ma reggel a kórházba.-mondta én pedig meglepődtem.

-Gondolom ennek te örülsz a legjobban.-mondtam.-Akkor fel kell hívjam Mikeot.-mondtam és felsóhajtottam.

-Anyád nagyon ki van borulva ez miatt de gondolom téged nem izgat.-mmondta.

-Annyiban izgat hogy az apám volt de különösebben nem fog hiányozni.-vontam meg a vállam amit ő nem látott.

-Az mindjárt gondoltam.-mondta és letette a telefont.

-Apám meghalt.-közöltem a Cooper családdal tök lazán.

-Az jó.-mondtam Tom.

-Fiam egy kicsit több tiszteletet mégis csak az apja volt.-mondta Teresa.

-Igazából nem izgat csak annyiban hogy a másik felem teljesen kibukott.-mondtam.-Fel kll hívjam.-nyúltam a telefonomért.

-Csak nyugodtan aranyom.-mosolygott rám Teresa.-Részvétem.-tette hozzá.

-Szia Mike.-szóltam bele a telefonba amint felvettem.

-Szia Millie.-hallottam meg a síros hangját.

-Nem kérdezem meg hogy minden rendben mert tudom hogy nincs nekem különösebben nem fog hiányozni gondolom megérted de téged támogatni foglak.-mondtam.-Ne bánkódj miatta ő se szerette volna.-ráztam nemlegesen a fejem bár ő ezt nem látja.

-Tudom Millie csak tudod rossz lesz egy kicsit nélküle nekem legalábbis meg anyának.-sóhajtott nagyot.

-Tényleg anya hogy van?-kérdeztem.

-Ki van borulva teljesen de nem mutatja ki tudod milyen.-biztos vagyok benne hogy most megforgatta a szemeit.-Mikor tudnál hazajönni?-kérdezte váratlanul.-Csak mert rendbe kéne szedni kicsit a házat.-mondta.

-Öhm mondjuk jövőhét kedd?-kérdeztem.-Akkor pont szabadnapos vagyok.-mondtam.

-Nekem jó.-válaszolt.-Elég nagy takarítás kell és azon is gondolkodtam hogy el kén adni és venni egy kisebb házat.-mondta a tervét Mike.

-Vagy eladni és venni egy ilyen családi házat mert tudod én még szándékozok hazaköltözni.-közöltem vele.

-Nekem megfelel.-mondta.-Beszélek anyával aztán majd kedden találkozunk puszi húgi.-köszönt el.

-Puszi Mike.-mondtam és letettem.

-Szóval el akarjátok adni a házat?-kérdezte Teresa.

-Igen azt tervezzük.-bólogattam.

-Van egy jó ingatlanos ismerősöm ha gondolod majd beszélek vele.-mosolygott rám.

-Azt megköszönnénk.-mondtam.-Viszont ha megtaláltuk az új házat szándékozom hazaköltözni a családomhoz ugyanis szükségük van rám nem hagyhatom őket egyedül.-ráztam nemlegesen a fejem.

-Persze kicsim megértjük.-mondta Louis.-És nagyon örülünk hogy a dolgok ellenére is így segíted és támogatod őket.-mondta.

-Megérkeztünk a reptérre.-mondta Teresa.

-Mégis hova megyünk?-kérdezte James.

-Torontoba.-nézett rám Louis.

-Jézus isten!!!!!!!!!!!!!!!!-kiabáltam fel......