Stay With Me |Dramione ff| BEFELYEZETT

Chapter 5. Roxmorts

-Sziasztok! Úgy hallottam, hogy büntetésben vagytok-mosolygott Hagrid, mikor mind a ketten ellőtte álltunk.-A feladat a következő lesz. Mind a hárman egy úton haladunk, méghozzá a „jártabb” úton. Minden neszre felkapjátok a fejeteket és....
-Azt sem tudom, hogy egy thesztrál vagy mi hogy néz ki-szakította félbe Draco.
-Igen, igen.....de....
-Oké, oké, inkább menjünk.-tette fel mind két kezét. Szegény Hagrid....
     Elindultunk az ösvényen. Nem mondom, hogy biztonságban éreztem volna magam, mert ijesztő és sötét volt. Azon kívül meg a baglyok suhogása, ismeretlen ágak reccsenése és a világító bogarak, szemek is megrémisztettek. Még sose jártam itt, legalábbis este. Napközben lepkék repkednek, s a fák lombjain keresztül bejön egy kis napfény. Ezt tapasztaltam már, mikor a 3. évünkben megmentettük Csikócsőrt.

    Egyszer csak egy furcsa neszre kaptuk fel a fejünket. Szorosan álltunk egymás mellett, nehogy véletlenül is valakinek baja essen. Én kicsit hátrébb pillantottam. Nem is vettem észre, hogy vagy három fa között mozog valami. Odamentem, de addigra már nem volt ott. A levelek egy kupacba, azok pedig lelapulva voltak. Itt nem állat járt. Hanem egy varázsló.
-Hagrid-suttogtam-Itt volt valaki.-mellém szegődtek mind a ketten.
-Igen, igen. Lehetséges.....-motyogta Hagrid.-Volt már rá eset...de mindegy, keressük tovább. Már rég aludnotok kellene.

    Vagy egy órával később szomorúan tértünk vissza Hagrid házához. Fogalmunk sincs, hogy hol lehetne a lény. Mindent átfésültünk, de mindhiába.
-Menjetek aludni, holnap remélem találkozunk, Hermione!-köszönt el Hagrid.
Belopóztunk a hálókörünkbe. Szerencsére semmi feltűnést nem okoztunk Frics úrnak. Draco is velem jött. Kínosan állt előttem.
-Mit akartál mondani, sárvér?-vigyorog.
Beszólását nem díjaztam, de elkezdtem:
-Ezt be kell fejezned, Malfoy.
-Amit akarok, azt meg is szerzem.-közelített hozzám. Nem tudtam ellenállni. Már csak pár centi lehetett köztünk-Tudtam, hogy meg akarsz csókolni!-pattan fel. Értetlenül néztem rá.-Nem tetszettél és soha nem is fogsz. Tudom, hogy ujjonganak értem a lányok!-mondta a vigyor kíséretében. Szóval, amit Hagrid háza előtt mondott, az nem is igaz?
-Kopj már le Malfoy! Soha nem akartam és nem is fogom, hogy szeress! Menjél a kis Parkinsonnal a halálba, csak hagyj engem békén!
-A nagyterembe is engem néztél.
-Te is-haboztam kicsit, mert ebben igaza volt-Soha nem akarlak látni! Hagyj a feltételeddel, amit nem is értek. Ne csókolgassál meg, mert téged ez nem illet meg.-kaptam fel a vizet.
Malfoy nem mondott semmit, csak az alagúthoz ment, és elhagyta a helyiséget.

🔸🔹🔸🔹

Három nap telt el a thesztrál keresése óta. Nem beszéltem Dracoval, ami kicsit szomorít helyzetemen. Látni akarom, de reggelinél sosincs az asztalnál. Holnap megyünk Roxmortsba, ami miatt kicsit izgulok. A tanórák után mentem vissza a könyvtárhoz beadni a pár napja kikölcsönzött könyveket. Amikor végeztem elkezdtem böngészni a bűbájok és varázsfőzetek szekcióját, egy új könyvet keresve, hogy a társaságom lehessen. Amíg nézelődtem, megláttam egy szőke srácot és egy hollóhátas lányt a szoba másik oldalán, a tekintetektől távol, egy elszigetelt sarkában a könyvtárnak.

Veszélyesen közel voltak... amit kellemetlen volt látni főként, hogy nyilvánosan történt... és a sok hely közül, pont a könyvtárban.

Egy lány sóhal szabadult fel a lány ajkai közül.

Merlin! Jár valaki ebbe az iskolába, akinek van valami modora vagy önbecsülése?!

A hollóhátas lány egy aztalon ült, amíg Malfoy előtte állt. Valamit suttogott a fülébe; a lány mosolygott és közelebb húzta az arcát az övéhez, amíg ajkaik nem találkoztak. Felhúzom az orrom az undortól. Nem is olyan régen még Pansyvel smárolt a folyosón. Valahogy sajnálatot éreztem a hollóhátas iránt, akivel csókolózott. Tudtam, hogy nagy játékos volt, a lány pedig óvatlan. Pont, mint a hülye fogadásánál. Megremegtem az emléktől.

-Élvezed, hogy másokat nézhetsz, Granger?-hallottam, ahogy mondja, ezért azonnal kirepültem a gondolataim közül. Malfoy dühös tekintete keresztül lőtt rajtam és egy lépést tettem zavartan hátrafelé.

-Én...én....én csak-dadogtam, de igazából nem akartam elmagyarázni. Elhagytam a helyiséget, hogy legalább ők tudják folytatni az elkezdett akciójukat. Szobám felé vettem az irányt, s minél gyorsabban a helyiségben lenni. De sajnos ez nem sikerült. A folyosón haladva Blaise hangját hallottam, ahogy kiejti legjobb barátnőm, Lilith nevét. Odakaptam fejemet, hogy meglássam, mi is történik; egymás előtt állva beszélgettek és röhögtek, majd mikor megláttak, rögtön eltolta magától Lilith a fiút. Értetlen fejjel néztem Lilithre. Nem hittem, hogy mardekárossal fog beszélni, vagy legrosszabb esetben összejönni. De az  ő dolga.....

Besiettem a szobába és minél gyorsabban akartam, hogy elnyomjon az álom.

---másnap---

-Mione, Mione. Kelj már fel-rázogatott Lilith. Soha, az elmúlt napokban nem aludtam még ilyen jól. Most inkább álmodtam volna, minthogy Roxmortsba menjek. De -sajna!-megígértem kedves barátnőmnek a kiruccanást.

    -Mi volt tegnap az a Blaise dolog?-kérdeztem, mikor elindultunk a nagy terembe.
-Hát......igazából nem tudom...tudod, régóta undorodok Blaise-től, de tegnap kicsit megváltozott a véleményem.-vakargatta a tarkóját.
-Hm...gondolom pozitív irányban-kuncogtam.
-Ja ja.-nevetett ő is, majd a terem bejáratához érve tekintetünk a mardekár asztalához fordult.-Szerinted neki is bejövök?-kérdezte tőlem, mire egy picit bólintottam.
-A tegnapi eset látta után van valami közötök egymáshoz, az biztos.-elfoglaltuk helyünket, majd tovább beszélgettünk.-És...tegnap mikről folytak a szavak?
-Igazából.......a legtöbb rólatok. A többi skh....
-Mi az, hogy rólatok?
-Khmm....te és......Malfoy.
-Mi?
-Hát, hogy ő is fel vélte fedezni, hogy van köztetek valami......de hát ott van Ron is. Gondolom vele tartod a kapcsolatot...
-Hát.....ezt miből gondolod?És légyszi hagyjátok ezt a Malfoyos dolgot. Semmi közünk egymáshoz.-kerekedett el a szemem.
-Vagy két-három naponta jönnek az ablakunkhoz baglyok. Mindig üzenetet hoznak...és tényleg bocs, hogy mit is......a Dramioneről beszéltünk, de olyan cuki.
-És én ezt mért nem láttam még sose? A Dramione meg egy undorító dolog.
-Oké, oké. A leveleket pedig belerakom a szekrényedbe, mert kis idő múlva a levelek felhalmazódtak, és kicsit idegesített...
-Tessék?-néztem a szemébe,-ezt nem mondod komolyan...
-Áh, mindegy. Inkább beszéljünk Roxmortsról! Uhh....hova menjünk először?

De én már nem figyeltem rá. Vajon ki küldözheti a leveleket? Ron? Ő biztos nem.....talán egyet kettőt. Malfoy? Th...biztos nem......Anyáék.....nem ismerik ezt a kézbesítést....foggalmam sincs...