Stay With Me |Dramione ff| BEFELYEZETT

Chapter 10. Malfoy probléma

Persze a kérdésre nem válaszolt, helyette megbeszéltük az időpontot és a találkozó helyet is, másrészről meg kiküldtük azokat, akik az életük árán nem segítenének nekünk. Szóval a 20 személyből 14-en maradtunk. Három nap múlva, vagyis vasárnap lesz a gyülekező....de már csak egy baj van:
Hány napig fog ez tartani? Ha több napig, akkor biztosan észre fogják venni a professzorok a hiányzást, másrészről én nem szeretnék sok napot kihagyni...
-Várjatok!-álltam Draco mellé,-szerintem már szombaton el kéne menni, hogy a tanároknak így ne keltsünk feltűnést...
-Granger, Granger...ez az út nem két napig fog tartani...minimum egy hétig.-monta Draco.
-Ömm...-tágult el a szemem-ez. így. nem. jó....
-Jaj, szegény Hermione, hiányozni fog az óráiról-sóhajtozott Jocelyn.
-Nem, az a kisebb probléma. A tanárok biztos észre fogják venni ezt a hiányzást.-akadt el a lélegzetem.
-Hmm...persze, téged észrevennék, hogy nem vagy ott, de engem meg Rileyt biztos nem-szólt be egy Hugrabugos.
-Akkor betegnek tettetjük magunkat.-szólt be valaki.
-Mind a 14-en?-gondolkodtam logikusan.
-Istenem, majd kitalálok valamit, de már 22:00 van, menjünk már.-nyavajgott Draco, majd elhúzott, és utána a többiek is. Csak én és Ginny maradtunk.
-Szerinted ez így jó lesz?-kérdezte.
-Nem. Persze, hogy nem lesz jó. Egy hétig? Na de mi is menjünk, jó éjt-köszöntem el, majd Draco irányába siettem.-Malfoy, Malfoy várj már. Beszélhetünk?-értem utol, mire bólintott egyet.-Hogy gondoltad, hogy egy hétig fog tartani?
-Azt nem mondtam, hogy mindenkinek.
-Jó, de valószínűleg mindenkinek.
-A diadémot, ha mindenhol keressük. Így is úgy is megtaláljuk 2 napon belül. Hisz Albánia nem nagy város.
-De akkor hogy értetted?
-Tudod, majd mindent a maga idejében.-mondta, majd bement a szobájába.
    Na szép. Nem is várhattam volna mást. De egy hétig mi tarthat? Annyira érthetetlenül beszél....mindegy, tiszta Draco Mafoy. Kopogás. Kíváncsi voltam, hogy ki kopog ilyen későn, de kinyitottam az ajtót. Lilith?
-Szia Hermione!-köszönt kedvesen.
-Szia, mi járatban itt?
-Hát...igazából ezt nem itt kellene megbeszélnünk...-kapkodta a levegőt.
-Akkor gyere, beszéljük meg a szobámban.-tessékeltem be.
-Szóval-ült le az ágyamra-tudom, hogy most nem vagyunk olyan jó kapcsolatban, de ezt veled szeretném megbeszélni, mert te biztos megérted.
-Persze, persze, mondd csak.-vártam izgatottan a mondandóját.
-Khmm...nos, nekem már régebb óta van egy kapcsolatom egy fiúval, de ez most megerősödött. Mármint a kapcsolatunk, és képzeld, kijelenthetem, hogy járunk!-ujjongott.
-Jól van, jól van, kicsit halkabban. Na és, ki a szerencsés?
-Lehet kicsit meg fogsz lepődni, mert te ki nem állhatod azt a személyt, de......... képzeld, Draco Malfoy!
Ebben a pillanatban leállt a lélegzetem. Draco Malfoy és Lilith. Bekönnyeztem, hisz ez lehetetlen!
-Hm...tényleg? Örülök, na de szia, holnap sok órám lesz, amikre még nem nagyon tanultam-kísértem ki gyorsan.
-Naa, azért annyira nem rossz-vigyorgott, majd nem hogy kiment volna, bekopogott Malfoy szobájába, aki rögtön be is engedte. Egy kis kuncogást hallottam, majd csöndet. És..ennyi.

    Lilith az egész este nem jött ki a szobából. Reggel viszont együtt jöttek ki, és siettek a Nagy Terembe. Szép kis páros...amikor látom őket, mindig könnybe lábad a szemem. Este aludni sem bírtam. De ez hogy lehet? Draco akkor miért csókolt meg? Mit jelenthetek neki én? Gondolom még mindig ugyan az a véleménye rólam, mint az elmúlt években.

    Kivételesen egyedül mentem le reggelizni. Nem volt kedvem a beszélgetéshez. Ne is jöjjön! Már segített sokban, elég ennyi! Maradjon a kis griffendéles Lilithével.
   Viszont a péntek a kedvenc napom, hiszen ma van a legtöbb órám, teli izgalommal és érdekességgel.

🔸🔹🔸🔹

Az esti óráim után rögtön a szobámba igyekeztem, de nem jártam sok sikerrel, hisz amikor beléptem Draco képét láttam magam előtt. Egy perc néma csönd, ahogy egymás szemébe nézünk, majd végre megtörtem a csendet, és kiábrándultam szürke szemeiből.
-Beengednél?-sóhajtottam.
-És én megtudhatom, hogy ma miért nem szóltál hozzám?
-Mintha érdekelne téged-néztem oldalra.
-Hmm...hát igazából csak érdekel, hogy hány lány figyel rám.
-Szerintem nélkülem is meghaladja a sulis diákok létszámát-mormolom, majd kitúrom azt a helyet, ahol Malfoy keze és az ajtó közti kis rés van, majd rögtön becsaptam a szobám ajtaját. De Draco nem követett. Így hát én rontottam ki a szobából, egyenesen hozzá. Ő minha meg se mozdult volna.
-Mivan, kijöttél, mert már is hiányoztam?-röhög.
-Nem kell jönnöd. Mi, 13-man holnap elindulunk innen és két nap alatt simán letudjuk a szerinted egy hetes dolgot.-mondtam el gyorsan.
-Én márpedig jönni fogok.-szisszen fel, majd a falhoz nyom-ti, nyomorultak semmit nem tudtok a diadémról, én pontosan leszarom az ügyet, nem e miatt vagy miattad jövök, Sárvérű! Gondolkodj már. Egy halálfaló minek menne veled? Nem gondolkodsz? Fuss az életedért, csitri! Holnaptól már nem lehetünk együtt!-ordítja a szemembe, majd a szobájába megy. Persze mondhatnám, hogy mi a franc, mi van most vele, de igazából tudom.
-Nem félek tőled, Draco Malfoy!
-Nem tőlem kell félned, én semmit nem ártok neked.
Berontok a szobájába.
-Draco, neked nem kell annak lenned, amit apád akar.
-Ne üsd bele az orrod abba, amiről semmit nem tudsz.
Egy percig csak gondolkodtam.
-Lilithtel is így beszélsz?-kérdeztem, majd otthagytam.