A lakótárs

6. rész

Laura távozása után Dani a kanapén ülve töltötte az elkövetkezendő pár órát, egy Jack Daniel's társaságában. Volt némi bűntudata, amiért szemrebbenés nélkül a lány képébe hazudott, de azzal vigasztalta magát, jobb ez így mindkettejüknek. Nem várhatta el Laurától, hogy egész délután mellette virrasszon. Egyébként is, egyedül akart lenni. Nem szívesen mutogatta a depressziós énjét senkinek. Főleg nem egy olyan lánynak, akit kimondottan kedvelt.
A whiskey elfogyott, Dani a kezében lévő üres üveget bámulta. A pia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az volt a terve, hogy szépen kiüti magát az alkohollal, és - ha csak egy kis időre is - de megszabadul attól a sok szarságtól, ami jelenleg megkeserítette az életét. Ám túlságosan gyakran nézett a pohár fenekére, így a szervezetének ez a mennyiség mondhatni meg sem kottyant. Csak annyit ért el vele, hogy már nem csak lelkileg, de fizikailag is teljes csődnek érezte magát. Csalódottságában elhajította az üveget a szoba másik végébe, ami a falnak ütközve egy hangos csörömpölést követően darabjaira hullt.

Még egy kibaszott hét. Dani a kényszerszabadságát eddig is elég rosszul viselte, nem akart egy nappal sem tovább otthon maradni. Tudta, így csak még mélyebbre fog süllyedni abban a bizonyos szakadékban. Tennie kellett valamit. Akármit. Csak végre kerüljön ki ebből a végeláthatatlanul siralmas állapotból.
Megpróbált felkelni a kanapéról, ám a whiskeynek köszönhetően ez nem ment olyan egyszerűen, mint máskor. Egy pillanatra megingott, és majdnem orra bukott, de még időben sikerült visszaszereznie az egyensúlyát. Ezután végigbotorkált a szobán, a konyhaasztalról összeszedte a kulcsait, és a kijárat felé vette az irányt. Az volt a terve, hogy beszél a főnökével, és kiharcolja magának, hogy újra munkába állhasson. Természetesen ez volt a lehető leghülyébb ötlet, amit kitalálhatott, ugyanakkor az alkohol - ha nem is ütötte ki - megfosztotta a józan gondolkodás lehetőségétől. Nagy hévvel kinyitotta az ajtót, ám legnagyobb meglepetésére valaki állt odakint. Laura.
Dani megkísérelt kipréselni magából valami köszönésfélét, hogy azért mégse tűnjön komplett idiótának, de mivel annyira részeg volt, hogy a két lábán is alig tudott megállni, nem igazán ment neki. Az ajtóba kapaszkodva valamelyest sikerült megtartania magát. Méregette a lányt, és az agya folyamatosan azon kattogott, mégis minek jöhetett vissza.

Laura jelenlétében egyre pocsékabbul érezte magát. Az elmúlt percekben már kismilliószor megbánta, hogy legurította azt az üveg whiskeyt. Szégyellte, hogy eléggé ittas állapotban jelent meg a lány előtt, na meg azt is, hogy hazudott neki. De nem tudott mit tenni. Bármennyire is szerette volna visszapörgetni az idő kerekét, sajnos nem tehette. Lélekben felkészítette magát, ezek után biztosan visszamondja az albérletet. Viszont ez meg sem fordult a fejében.

Miután Kornélnak valamelyest sikerült kiengesztelnie a féltékenykedése miatt, Laurának az volt a terve, hogy átugrik Annamarihoz. El is indult barátnője lakása felé, ám az utolsó pillanatban irányt váltott. Ki akarta deríteni, mi van Danival.
A gimnázium második évében elvesztette egy osztálytársát, Bencét. Kissé zűrös srác volt, az igazgató szinte minden egyes nap "vendégül látta" az irodájában. Mégis, a sok balhé ellenére, igazán rendes fiúnak tartotta mindenki. Segített, akinek csak tudott. Aztán valami történt vele. Egyik napról a másikra a kívülállók csoportjába száműzte magát, és szürke kisegérként próbált a lehető legkevésbé kitűnni a tömegből. Laura nem igazán értette, miért. Amikor rákérdezett, Bence mindig elterelte a szót. Egy idő után már nem is érdeklődött tovább. És ezt a mai napig bánja. Ugyanis a fiú öngyilkos lett. Később kiderült, komoly problémái voltak odahaza, amiről a suliban senki nem tudott.

Látott némi párhuzamot Dani és Bence között, ezért úgy érezte tennie kell valamit. Ha már az osztálytársát nem menthette meg, talán ezt az embert igen.
- Mit keresel itt? - a férfi minden erejét összeszedve végül feltette azt a bizonyos kérdést, ami abban a pillanatban a legjobban foglalkoztatta. A lány hirtelen nem tudta, mit feleljen. Mégse mondhatta neki azt, hogy azért jött, nehogy elkeseredettségében öngyilkos legyen, mint Bence.
- Csak meg akartam nézni, jól vagy-e - felelte.
Dani a választ meghallva pár másodpercre a földre szegezte a tekintetét. Tisztában volt vele, bármit felel is Laurának, a lány rá fog jönni ha hazudik. Viszont bevallani se akarta a dolgot. Mert kimondva, még valóságosabbá vált volna minden.