I don't care your judgment (Szüneteltetve)

Második napom a suliban 3/1

Szeptember 2 :

'Egy sötét sikátorban ébredtem fel amikor zajokat hallottam, nem tudtam mi az így fel keltem megnézni mi vagy ki lehet..Dávid volt smokingban, felém kezdett sétálni egyre közelebb volt és csak közelebb majd végül ajkaink összeértek majd...'

Izzadtan, levegőt kapkodva ültem fel az ágyon. Szép lassan felfogtam, csak álom volt, ránéztem az órára, hajnali 4-et mutatott...
Remek még aludhatnék békésen, de ehelyett álmomban Dávidról fantáziálok. Visszaaludni nem tudtam, feladtam egy 20 perces próbálkozás után, felnéztem a facebookra, csomóan elérhetőek voltak, mi az istent csinálnak hajnalok hajnalán.
Az elérhetők között ott volt Vince gondoltam írok neki.
Madison Cox: Szia fent vagy?
Simon Vince: Szia, igen baj van?
Madison Cox: Jaj, dehogy csak rémálmok..te?
Simon Vince: Elmondod? Hát én csak felébredtem és nem tudok visszaaludni.
Madison Cox: Hááát...igazából semmi komoly.
Simon Vince: Akkor miért nem alszol ha 'semmi komoly'?
Madison Cox: Jó..megfogtál😅
Simon Vince: Na monddddd
Madison videóhívást kezdeményezett.
Mindent elmeséltem neki, hogy semmit nem értek, nem tudom milyen felindulásból, de megbízok benne és nem aggódom azért hogy esetleg elpletykálja.
-Hát nem tudom, alig ismeritek egymást, az lehet hogy egy kis kémia van de szerintem nem több.
-Igen igazad van -vallottam be.
-Megnyugodtál? -kérdezte barátságosan.
-Igen köszönöm, esetleg ez a kis dolog maradhatna köztünk nem szeretnék ebből nagyobb dolgot csinálni mint amekkora.
-Ez csak természetes, és amúgy hogy tetszik az iskola?
-Bevallom az elején nagyon féltem, nem gondoltam volna hogy lesznek barátaim, de örülök annak hogy ebbe a suliba kerültem.
Hajnali fél 6-ig beszélgettünk mikor mind ketten bealudtunk a kamera elött.
Az ébresztőmet nem hallottam ennek hála késve keltem. Mikor kinyitottam a szemem 8:20 volt.
-Te jó ég -visítoztam.
Gyorsan összekaptam magam, nem hiszem el második nap kések, gyorsan felhívtam anyum, hogy írjon nekem egy igazolást és beszéljen a tanárommal, majd elkezdtem rohanni.
Pont matek óra az első ,mikor feltéptem a kilincset és csapzottan estem be mindenki rám nézett, majd Vincere terelődött a tekintetem és összemosolyogtunk. Ő persze nem késet ,na banyek. Miután a tanárnak elhabogtam egy 'elnézést' leültem Dávid mellé.
-De csinos vagy ma -utalt a kócos hajamra és a fordítva felvett polómra.
-Meg-ne-szó-lalj-még-egy-szer -habogtam neki, levegőt kapkodva.
-Miért is ne?
-Mert a te hibád -csúszott ki a számon.
-Hogy késtél? Mi volt velem álmodtál vagy mi?? -egy kaján mosolyt eresztett.
-Dehogy, csak elaludtam,mert tegnap sokáig segítettem a hugaimnak és mivel te feltartottál későn álltunk neki.
-Ennél felszínesebb kamut nem tudtál volna kitalálni?
-Nem - röhögtem el magam majd ő is csatlakozott.
Óra végén Vince odajött hozzám.
-Gondolkoztam -nyitotta a beszélgetésünket.
-Igen?? És mire jutottál?
-Menthetetlenül nyomorék vagy -bokszolt bele vállamba.
-Köszi ez jól esett -röhögtem el magam.
-Figyu van kedved velem elmenni ma moziba??
-Uuu perszeee,de ez ugye nem randi?
-Neeem, dehoogy .
-Oké menjünk -mosolyogtam rá.
Becsengetésig dumáltam Angival Esztivel Fannival és Vincével.
A magyar tanár megjelenésétől a hideg rázott ki, egy szemüveges 60-as idős néni rideg ruhában és jellemmel, remek ez is jó lesz. Nagy nehezen túléltük ezt is, egész órán képzelődtem, milyen lesz majd az első ének órám, a fellépés amiről Eszti mesélt, hihetetlenül izgulok.
3 óra után, ami nagyon lassan jött el, elindultam a zene terem felé Angival, Kittivel és Balázsal.
A teremben egy fiatalabb tanár fogadott, szerintem most jöhetett ki az egyetemről.
-Sziasztok, mivel új tanár vagyok itt egy gyors bemutatkozás után szeretném meghallgatni kinek milyen a hangja -küldött mindenkinek egy bíztató mosolyt.