~2 és fél év múlva~
Az elmúlt két és fél évben csak Amonnal beszéltem, meg 1-2 dokival. Sokszor veszekedtünk, és rengeteg dolgot megtudtam róla. Apám egyedül hagyott, Amon a negatív érzéseim hatására megerősödött, és képes volt átvenni az uralmat a testem felett. Jól megvertem Rebekát (ez annak a banyának a neve), és mérgében apámat se kíméltem.
Aztán 8.-ban volt még egy ilyen, akkor majdnem megöltem egy fiút, aki beszólogatott, ezt is persze Amon miatt.
Most kilencedikbe megyek. Nagyon nem várom, de nem lehet mit tenni. Ma lesz az első nap, ezért korán felkeltem, hogy időben elkészüljek. Busszal megyek, de már van rá pénzem, ugyanis megfenyegettem Jane-t, hogy ha nem ad pénzt minden hónapban, akkor megölöm. Erre persze nem emlékszek, mert Amon irányított, de kifejezetten boldog vagyok hogy így alakult. Látogatóba egyébként nem jöttek egyszer se, amit mondjuk nem csodálok, de azért jól esne, ha egyszer váratlanul beállítanának, hogy 'Meglepetés!'.
- Menj fürdeni. - szól rám egyetlen barátomnak nevezhető valakim. Vagyis, inkább az egyetlen, akivel beszélek, a démonom. Igen, Amon egy démon.
- Megyek. - keltem fel nagy nehezen. - De nem leskelődsz!
- Dehogy.
Elkezdtem engedni a vizet. Még bele se mentem, de a srác máris ott volt mögöttem.
- Hm. Még mindig jó alakod van.
- Megígérted!
- Az lehet, de ez alatt a pár év alatt hozzászokhattál volna ahhoz, hogy ezeket sosem tartom be.
- Hozzászoktam, csak na. És nincs jó alakom.
- Ja, amúgy szerintem se. - adott nekem igazat, ami kicsit rosszul esett, de már hozzászoktam.
- Túl vékony vagy. Látszódnak a bordáid. Soha nem lesz pasid, én mondom.
- Kuss már. Lesz pasim, ezt nem te döntöd el. A bordáim meg nem is látszanak, úgyhogy befejezheted.
- Ahj, pedig már kezdtem jól érezni magamat.
- Bocs, de a te boldogságod az enyémbe kerül, úgyhogy ebből nem eszel. - nyújtottam ki rá a nyelvem.
- Majd meglátjuk.
Miután elkészültem, elindultam a buszhoz. Szerencsére a megálló nincs messze, így nem kellett sokáig gyalogolnom.
- Utálom az ünneplőt. - gondoltam magamban, mert tudtam, hogy Amon hallja.
- Miért vetted fel?
- Mert kötelező. Szabály.
- A szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket. Majd azt mondod, hogy elfelejtetted. Ennyi.
- Te sosem gondolsz a következményekre barom?
- Még szép hogy nem. Nem bírnám ki, ha mindig arra kellene koncentrálnom, hogy mi lesz a jövőben. Neked sem így kellene élned. Nem tesz jót az egészségednek.
- Te nem teszel jót neki.. Utállak.
- Ne hazudj.
- Nem hazudok. Miattad nincsenek barátaim. Mert te itt vagy. Mert veled beszélek, ezért őrültnek néznek.
- Pár éve még örültél nekem..
- Te meg pár éve még kedves voltál.
- Most is az vagyok.
- Nem, de inkább ne is mondj semmit. Nem adom meg neked azt az örömöt, hogy veszekszek veled.
- Pedig nagyon jól csinálod.
- Kösz.
Szerencsére megjött a busz, ami elterelte a figyelmemet a démonomról.
Miután felmutattam a bérletem, kezdődhetett is a helyvadászat. 6-an szálltunk fel, és 4 hely volt szabadon. Mivel benne voltam az első 3-ba, így en gyorsan elfoglaltam az első helyet, amit megláttam. Egyik oldalamon egy öreg bácsi, a másikon pedig egy lány, aki magában motyogott valamit. Előttem pedig Amon, aki nagyon nézte a lányt.
- Na mi van, csak nem tetszik? - kérdeztem magamba, hátha meghallja, de nem válaszolt, csak nézett előre a lányra.
Remélem nem hagy egyedül! Bár, lehet jobb lenne, mert akkor tiszta lappal indíthatnák 9.-ben.. De nem akarom hogy elmenjen. Olyan sok időt töltöttünk együtt. Tudom hogy csak rosszat akár, de ő az egyetlen, aki szóba áll velem. Mondjuk ez miatta van, de akkor is. Nagyon a szívemhez nőtt, talán túlságosan is.
- Nagyon gondolkodsz valamin. - mosolyog rám.
- Igen.
- El is mondod, vagy belenézzek a fejedbe?
- Belenézhetsz. Már úgy sem találsz semmit azokból a gondolatokból.
- Ezt is kifejlesztetted ellenem.. Szörnyű vagy. - nevét el magát.
- Tudom. - nevettem én is hangosan. Biztos idiótának néztek, de már megszoktam.
- Ne hangoskodj. - jött egyre közelebb.
- Mo-Most meg mi van?
- Semmi. - távolodott el. Pedig kíváncsi lettem volna, hogy mire készül.
- Nem akarsz majd ha hazaértünk mesélni magadról?
- Nem is tudom. Megéri ez nekem?
- Na, légyszii! - kérleltem.
- Jó, legyen. Mesélek egy-két dolgot. - egyezett bele.
YOU ARE READING
★Hell girl★
Short Story(BEFEJEZETT) " - Egy szellem, vagy démon.. Nem tudom mi, de abban biztos vagyok, hogy az őrületbe akar kergetni, hogy aztán öngyilkos legyek. " " - Én csak egy vagyok a sok "játék" közül. " " - Ez olyan mint egy szenvedélybetegség.. Nem lehet ellená...
