Star Wars - Never Give Up✓

13.rész - I hate you

-Hera nem teheted te is ezt! - kiabálta Ezra.
-Sajnálom. - suttogta, majd fejéhez emelte a pisztolyt. Meghúzta a ravaszt, és holtan terült el a földön.
-Neee! Kelj fel Hera. Nem teheted ezt! - rángatta a vállait Bridger.
-Sajnálom. - gugolt le mellé.
-Dehogy sajnálod. Az egész miattad van! - ordított rá Ezra. A togruta összeszorította a szemeit.
-Nem vagyok többé a padawanod! - zokogott fel. Ahsoka fájdalmas arccal indult el. Egyenesen a hangárba ment. Talált egy régi hajót. Anakin Twilight - jára hasonlított.
-Sajnálom Ezra. - motyogta. Fel lépdelt a rámpán. A pilóta ülésbe ült, és felemelte a gépet. Tudta, hogy Ezrának idő kell. Döntést hozott. Elmegy a Dagohbara. Szüksége van Yodára. Amint kiért a légkörből, betáplálta a koordinátákat, és hiperűrbe ugrott. Órákkal később, megérkezett úti céljához. Letette a hajót, majd kiszállt.
-Yoda mester! Ahsoka vagyok! - kiabálta. Nem tudta hogy miért kiabált. Lehet, hogy a mester már nem is él. De, biztosan él! Ha nem így lenne, azt érezte volna, így egy kicsit megnyugodott. Lenyelte a könnyeit. Nem akart gyengének látszani. Vissza akart menni az időben, akkor nem hagyta volna el a Rendet. Bár, ha marad az sem biztos, hogy jó ötlet lett volna. Lehet, hogy meghalna, egykori mestere megölte volna. Úgy érezte, nem lenne rá képes.
-Ahsoka Tano. - hallotta meg a nevét.
-Yoda mester? - borzongatt meg. Hirtelen a kis zöld mester hátulról neki ugrott. Fénykardjával támadott, de a lánynak jók voltak a reflekszei, így könnyen kivédte.
-Jó látni téged mester. - mosolygott a lány.
-Hmmm - hmmm. Mi járatban vagy erre felé? - deaktiválta fénykardját. A togruta is így tett.
-Mester, nem tudom mit tegyek. Anakin... - temette az arcát a kezébe.
-Az ifjú Skywalker a sötét oldal áldozata lett. - rázta meg a fejét.
-Van benne jó! Tudom. - biccentett egy aprót.
-Kihalt benne a fény. - vakarta meg az állát.
-Az nem lehet. Érzem. - mutatott a mellkasára.
-Ahsoka, neked kell újjá építened mindent. - bökött a lányra a botjával.
-Nem. Ahoz kevés vagyok. Luke minden reményünk. - tette keresztbe a karjait.
-Hát a tanítványod? - kérdezte. A lány egy sóhaj után elmesélt neki mindent.
-Feletébb érdekes. - mondta a mester. Ahsoka bólintott.
-Mit tegyek mester? - kérdezte a togruta.
-Mit akarsz tenni? - vágta rá Yoda.
-Nem tudom. - dölt hátra. Egy darabig csendben ültek, amit Ahsoka tört meg.
-Nem tudom, hogy nem voltunk képesek megérezni egy Sith Nagyurat. - rázta meg a fejét.
-Erre még én sem tudom megadni a választ. - tette le az ölébe a kezeit.
-Mester, Anakin önzőnek tartott amiért eljöttem a Rendből? - kérdezte a lány.
-Nem. Mindig kiállt melletted még utána is. Talán ha mi nem lettünk volna vakok, és nem engedjük, hogy elmenj minden másképp lenne. - vakarta meg az állát.
-Az én hibám az egész. - támaszkodott a térdeire.
-Ne mond ilyet. Nem te tehetsz arról, hogy Offe áruló lett. - tette a lány vállára a kezét.
-Nem kellett volna megszöknöm. - hunyta le a szemeit.
-Akkor lehet, hogy megbüntettek volna. - gondolkodott el.
-A Jedi Tanács milyen véleménnyel volt rólam? - kérdezte.
-Sokak szerint bátor tett volt, hogy kiálltál az igazad mellett. De volt aki hibásnak tartott, mert elhagytad a Rendet. Igazad volt. Ha engem megvádoltak volna, szintén így tettem volna. - biccentett egy aprót.
-Bárcsak egy álom lenne. - szorította össze a szemeit.
-Bárcsak. - suttogta Yoda.
-Mester, annyira hiányzik a mesterem. - bökte ki.
-Még el hiheted nekem is. De nem tehetünk semmit. Skywalkert elvakította a sötétség. - nézte a botját.
-Talàn én meg tudom törni. - ugrott fel.
-Nincs értelme. Nem akarom, hogy te is odavessz. - állt fel a mester.
-Hát, akkor mit tegyek? - kérdezte.
-Semmit. Csak várj. - mondta.
-Mester, ha nem teszek semmit, Anakinban jobban elhatalmasodik a sötétség! - huppant le a földre.
-Sajnos elkéstünk. - hunyta le a szemeit.
-Nem! Sosem késő! - pattant fel újra. Yoda hátat fordított.
-Mit akarsz még kérdezni? - terelte a témát.
-Plo mester? - suttogta.
-Sajnálom Ahsoka... Meghalt. - nézett fel a togrutára.
-Az...az..nem lehet. - szorította össze a szemeit.
-Mostmár menj Ahsoka. Sok minden vár még rád. A legfontosabb, hogy légy türelmes. Várd meg a te időd. - bökött a lány mellkasára.
-Az erő legyen veled Yoda mester. - biccentett.
-Az erő legyen veled. - intett. A togruta felment a hajója rámpáján. Leült a pilóta ülésbe. Hamarosan már a hiperűrben volt. Alderan felé tartott. Ott is lenne egy - két kérdése. Elgondolkodott az egész életén. Hiányzott neki a mestere. Nem is tudta, elhinni milyen űrt hagyott benne. Könnyebben tudta volna elviselni, ha meghalt volna, és nem a sötét oldal rabja lenne. Padme hiánya is fájt neki. A nőt anyjaként szerette. De nem, többé nem láthatja, nem ölelheti magához. Cserben hagyott mindenkit, mikor eljött a Templomból. Nem kellett volna ezt tennie. Mostmár tudta. A legnagyobb hiba ez volt, amit elkövetett egész életében. Utálta azt, hogy szíve két felé húzza. Egy pillanatra lehunyta a szemeit. Látta maga előtt mesterét. Jediként és Sithként is egyaránt. Nem akart árulóvá válni. De legszívesebben mesterével lenne, bár tudta, hogy akkor nem lenne rá büszke. Ellent kell állnia ennek az érzésnek, még ha nehéz is volt. Ez volt a legkevesebb amit meg tehetett.

Sziasztok. Hoztam nektek ma egy NGU részt is. Remélem tetszik. Az erő legyen veletek! 🖤