1.fejezet

70 4 1
                                    

MH

Megint hétfő volt. Mindig mikor már kezdek belejönni a hétvégi kikapcsolódásba hirtelen észbe kapok, és újra suliba kell mennem. Ez nem volt mindig szörnyű csak hát elég volt kibírni a matek és néha a töri órákat is. Nagy meglepetésemre miután beértem a suliba, s mikor legközelebb feleszméltem már vége volt az első órámnak (ami töri volt). Ez lehet hogy azért is volt mert szinte alig figyeltem az órán. Túlságosan elkalandoztam hiszen már csak egy hét volt a téli szünetig! Már nagyon vártam. Szerettem a decembert annak ellenére hogy már hűvösebb volt ekkor. De ezt kibírom. Csekélyke ár azért hogy lássam milyen is New Yorkban ez az időszak. Már hetek óta díszítik az üzleteket és az utcákat is az ünnepi dekoráció. Csodásak voltak!

Visszatérve a jelenbe elindultam megkeresni Alexet. Együtt voltunk törin de úgy tűnt, hogy elszaladt a szekrényéhez. Pedig el akartam kérni az órai jegyzetét, de ami talán még fontosabb volt: be szerettem volna fejezni amit elkezdtem. Ugyanis már óra előtt belefogtam a tegnapi nap elbeszélésébe. Mivel már nem kellett titkolóznom előtte, nyugodt szívvel közölhettem vele hogy a vérfarkas haverjaimmal voltam. Köztük volt: Scott, Rachel, Justin és Will is.
Csodás napot töltöttem velük. Délelőtt elmentünk korcsolyázni. Még sosem koriztam azelőtt így egy kicsit nehezen közlekedtem a jégen, de egy idő után (miután már mindenkire rátámaszkodtam minimum egyszer) kezdtem belejönni. Bár még mindig volt hova fejlődnöm, úgy gondoltam hogy ez kezdetnem nem rossz. Miután jól elfáradtunk (én legalábbis), elmentünk egy gyorsétterembe ahol együtt megebédeltünk.

Gondolatban is eddig jutottam el, ugyanis megtaláltam Alexet. Mögé sétáltam, s megszólítottam.

-Te jegyzeteltél törin?

Barátnőm összerezzent ijedtében majd felémfordult.

-Ajj, Malia! Ne csináld ezt!

-Pedig jó volt.- mosolyodtam el. Ő nem törődve a megjegyzésemmel megszólalt.

-Igen, leírtam mindent.- azzal a kezembe nyomta a töri füzetét, amit én belecsúsztattam a táskámba.- Láttam rajtad hogy most fejben egész máshol jártál...

-Hát igen. Főleg a szünetén járt az agyam.

-Ajj, ne is mondd! Még egy hét!- kesergett Alex. Ahogy sétáltunk a folyosón, rámutattam egy ajtóra, így kimentünk az udvarra.

-Na és mit csináltatok tegnap délután?

Alig vártam hogy rákérdezzen erre és folytathassam a mesélést, így izgatottan vágtam bele ismét a történetbe. Elmondtam neki hogy hogy játszottunk a Monopolyval, miként álltam nyerésre és hogy hogyan végződött a játék: úgy, hogy a társas darabjai szanaszét hevertek a földön. Ezután felelsz vagy merszet játszottunk de ilyen enyhébb verzióban és kevésbé szivatva a másikat. Még így is elég szórakoztató volt. Miután elmondtam nagyjából Alexnek a történeteket, csak egy kérdés bukott ki belőle.

-Szóval Will elkérte a telódat?

-Ez komoly? Ennyi maradt meg neked az egészből?

-Persze hogy nem! Jól mulattál. Na?

Nem értettem miért pont egy ilyen kis apróság érdekli de mivel nem tágított, így reagáltam.

-Ezen most miért vagy úgy fennakadva? Nem nagy ügy...lemerült a telefonja így odaadtam neki az enyémet.

-Aha...- adott hangot véleményének barátnőm. Nem tűnt úgy mint aki hisz nekem.

-Mi az?

-Semmi különös, csak az hogy még alig ismered! Ráadásul Stiles szerint gyanús is.

Supernatural in New YorkWhere stories live. Discover now