Does he know? |Ziall ff| •Befejezett•

5.rész

-Srácok, reggeli!-nyitott be Lucy.

-Végre! Mindjárt éhen halok!- pattantam fel az ágyról, majd megsimogattam a hasamat.

-Most ettél meg egy zacskó kekszet és még éhes vagy?-csodálkozott Zayn.

-Szerinted egy zacskó keksszel jól lakok?! Jól lakik azzal bárki is?! Nem ismersz még eléggé.-nevettem.

-Akkor majd megismerlek!-vigyorgott, de még hogy... Őrületesen cuki volt. 

Az ebédlőben már várt ránk Harry, Louis, Kylie és Hope, akik szerencsére, semmit sem tudtak a tegnap esti, vagyis inkább a ma hajnali "akciónkról". Az asztalunk 6 személyes volt, mert mi gyakorlatosok, csak ennyien vagyunk. Nem is tudom, miért hívtam ezt eddig gyakorlatnak. Egyáltalán nem hasonlít semmi féle gyakorlatra és nem is annak van meghírdetve. Ez csak a képzelőerőm szüleménye. Olyan jó beleképzelni magam a munkába. De sajnos egyáltalán nem vagyok zenész. Még. Ahhoz azért egy rendes gyakorlat is kéne. Igazából mi csak zene imádó tinik vagyunk, (bár lassan ki kéne nőnünk a tini korszakból) akik jól érzik magukat egy ilyen táborban és ahelyett, hogy pénzt keresnének nyári munkával, itt szórakozgatnak. De legalább nem vagyok egyedül. Sosem volt olyan, hogy gyakorlatos csoport, ebben a táborban, de azért jó volt elképzelni. Ennyi erővel a munkahelyemnek is hívhatnám. Mától inkább nem hazudok magamnak sem és inkább hívom magunkat "idősebbek"-nek vagy "nagyok"-nak, mint az oviban. 

Szóval, ezután helyet foglaltuk a "nagyoknál" és neki kezdtünk a reggelinek. Jól jártam vele, mert Zayn nem bírta megenni a sajátját, ezért átpasszolta nekem. Hope is ugyan így tett, így az ő maradékát is nekem kellett megennem. Mint valami konyhamalac. De én ilyen vagyok, szóval nekem ez nem okozott nagy gondot. 

Reggeli után kint lehetett focizni, kosarazni, röplabdázni vagy bármit amit  szerettünk volna. Mi, fiúk a foci mellett döntöttünk, a lányok pedig a röpit választották. Másfél órán át fociztunk, volt amikor csak négyen, de volt mikor kissebek is beszálltak játszani. Mikor már meguntuk a focit, (nem is értem, hogyan) beálltunk a röplabdázókhoz. Kiderült, Kylie és Hope nagyon ügyesen játszik. Verhetetlenek voltak. Mint akik egész életükben ezt csinálták. Mindig ők nyertek, a kisebb csapattársaik ellenére is. Bár valljuk be a kicsik is borzasztó ügyesek voltak. 

Ebéd tán egy lapot kaptunk amin az első hét programjai vannak (kivéve  hétfőt, mert az ismerkedős, pakolós beilleszkedős nap és a délelőttöket, mert akkor mindig szabad foglalkozás van.) :

1. hét:

Kedd: Aquapark

Szerda: Zene múzeum

Csütörtök: Bicikli túra

Péntek: Vetélkedők

Szombat: Vidámpark

Vasárnap: Lazítós nap, tábortűznél éneklés, játék stb...

Wow, ezek szerint ma megyünk az aquaparkba. Lucy kiadta a "parancsot", hogy mindenki pakolja össze a fürdős cuccait. Nem sok cuccom volt, fürdőnaci, törölköző, egy kis pénz és egy pár papucs. Zayn viszont rakott el még fésűt, hajzselét, hajlakkot (minek mindkettő?!), és hajszárítót (mintha az aquaparkban ne lenne). És végül pedig egy napszemcsit is dobott a fejére. Ez viszont nekem sem ártana, ezért gyorsan még visszafutottam a sajátomért. Kicsit szégyelltem, hogy én nem teszek annyit a kinézetemre , mint Zayn. Én csak megszárítom a hajam, beletúrok és már készen is van. Van egy sejtésem, hogy Zaynnek nem csak ennyi az egész. Én a hajfestésen kívül, sosem fordítok sok időt a hajamra. Bár Zaynnek meg is van az eredménye, mert eddig hibátlanul állt a haja.

Mikor az aquaparkhoz értünk meglepödten néztem körbe ugyanis rengetegen voltak. Még sosem láttam itt ennyi embert. Úgy érzem, nem ez lesz életem legjobb fürdése, ugyanis a medencékben épp' , hogy volt kb. 3 embernyi üres hely. A gyerek medecék is tele voltak, a csúszdáknál pedig kilóméteres sorok álltak és várakoztak, hogy lecsúszhassanak, aztán újra beállhassanak a végtelen hosszú sorba.

Harry, Louis, Kylie, Hope, Zayn és én, kiválasztottunk egy olyan medencét ahol viszonylag kevesen voltak. Ott is voltunk egy darabig amég Louis ki nem találta, hogy üljünk fel valami nagyon extrém csúszdára. Mindenki támogatta a jó ötletet, csak az volt a baj, hogy én nem. Ugyanis nem vagyok oda az ilyen dolgokért és még sorban állni sem szerettem volna, ezért én közöltem velük, hogy én addig abban a medencében leszek, ahol jelenleg és még a büfébe sem megyek ki.

-Niall, biztos megleszel egyedül?-kászálódott ki a medencébõl Louis.

-Persze, srácok! Jó szórakozást!

-Hát jó, akkor menjünk!.-intett Harry a többieknek, majd elindultak a csúszdák felé.

Már egészen távolodni kezdtek, mikor észrevettem, hogy megálltak. Zayn nagyon beszélt valamit a többieknek, amire õk csak bólintottak. Ez után. Zayn közeledõ alakjára lettem figyelmes. Egyenesen futott. Csak azt nem tudom, hogy hova. De úgy látszik elég közel van hozzám a hely, ugyan is Zayn a medence felé közeledik. Amelyben jelenleg én is ott úszkálok. Zayn a medence széléhez ment, majd beleugrott. Beletúrt a hajába, majd felém vette irányát.

-Hogy hogy visszajöttél?-értetlenkedtem.

-Nem akartalak egyedül hagyni. Nekem is rossz lett volna egyedül. Sõt még mindig az lenne, ha te nem kezdél volna barátkozni velem.

Ó Istenem, ez annyira aranyos volt! Nem is tudtam mit mondjak, úgy meg voltam illetõdve, ezért csak dadogtam egy "Köszi, hogy nem hagytál magamra."-t.

-Elmegyünk fagyizni,-kérdeztem Zayntõl bociszemekkel.

-Okés, felõlem elmehetünk.-bólintott, majd elindultunk a pénzünkért.

Mikor sétáltunk visszafelé, a mentõautó szirénájára lettünk figyelmesek, ezért gyorsan futottunk arra amerrõl hallottuk. Reménykedtünk , hogy nem az egyik barátunkért jött a mentõ, de már késõ volt. Lucy épp' egy mentõssel beszélt, a többiek pedig körbe állták az autót.

-Mi történt?-kérdeztem a kissé ideges Kylie-t.

-Épp' az egyik csúszdán csúsztunk le. Harry kezdett és megbeszéltük, hogy megvárjuk egymást a medence szélén. Harry a megbeszélt helyen állt és várta az utána érkezõ Louis-t, amikor valaki idióta, rohangáló ember, véletlenül meglökte. Harry a medence szélére esett, a karjára, ami elvileg el is tört. De ha ez még nem lenne elég, azzal a lendülettel a medencébe is beleesett, de hál' Isten, idõben vett levegõt és utána már nem lett semmi baja.

-Atya világ! És most be fogják vinni a kórházba?-kezdett aggódni Zayn is,

-Igen, de ha csak a keze tört el, akkor még ma "visszakapjuk".-szólt közbe Hope. A mentõ pedig már el is vitte Harry-t.

-Hol van Louis?-kérdeztem, ugyan is sehol sem láttam az elõbb említett fiút.

-Ott ül!- mutatott Hope egy fa tövére, ahol valóban Louis ült és sírt.

-Louis! Miért sírsz?- rohantam oda.

-Hiányzik Harry! Meg kellett volna védenem!-nézett fel a könnyes szemû Louis.

-Még csak most ment el, de Lou, én biztos vagyok benne, hogy még ma érte mehetünk a kórházba.-vígasztaltam.

-És mivan, ha nem?! Mi lesz, ha belehal?!- sírt tovább Louis.

-Nem hiszem, hogy belehalna egy kéztörésbe. Most pedig nyogodj meg, és élvezd, hogy itt lehetsz. Harry miatt pedig ne aggódj, renben lesz!- simogattam Lou vállát.

-Okés.- törölte le könnyeit, majd felállt a fa tövébõl.

Szisztok. Ebben a részben, nem sok Ziall volt sajna. De majd egyre több lesz.

~L
💜