Does he know? |Ziall ff| •Befejezett•

4.rész

Zayn

-Hát te meg mit keresel itt?-kérdezte mosolyogva, bár elég álmosnak látszott.

-Nem tudtam aludni és nem akartalak zavarni, ezért kijöttem gondolkodni.

-Nem zavartál volna.

-Gyere beljebb! Egyenesen rád esik az eső!- intettem az ajtóban álló fiúnak, majd  a mosdót elengedve, én is hátrébb léptem. Niall is beljebb lépett, aztán a tükörbe nézve megigazította a haját. Pedig kócosan is cuki volt. Én csak ugyan úgy fapofával álltam és néztem Niallt.

-Még mindig nem szeretnél itt lenni, ugye?- kérdezte, miközben rámkapta tekintetét és közelebb lépett.

-Hát...-mondtam, de pontosabban én sem tudtam, mire is akarok kilyukadni. Igazából nagyon is tetszik, de csak Niall miatt. Pedig nem is ismerem. Ez olyan 'szerelem első látásra' lehet. De nem tudhatja meg, hogy meleg vagyok. Ő nem is szeret engem, csak kényszerből van velem. Pedig olyan jó lenne, ha elmondhatnék neki mindent. Lehet, hogy megértene, minden zűrös dolgommal együtt. De pont ez a baj, hogy nem mondhatom. Nem ismrerem. Muszáj lesz megismernem. De még ha ez meg is történne, akkor sem lennénk együtt. Csak rá kell nézni. Biztos vagyok benne, hogy hetero. De mivan ha mégsem?! Hagyjuk...

-Zayn, minden rendben?- lépett közelebb Niall. Mozdulata miatt átsétáltam a helyiség másik felébe, mire Niall természetesen kérdőn nézett rám.

-Nincs semmi baj. Csak...egyedül szeretnék lenni! -mondtam zavarodottan, majd kifutottam az esőbe. Nem tudtam, hova menjek, mert Niall mindenhol ott lenne, ezért a lehető leghallkabban kiosontam a kapun. Mikor visszanéztem, Niallt nem láttam sehol. Elindultam a tó partja felé. Még jó, hogy megjegyeztem, merre van. Nem akartam szegény Niallt faképnél hagyni, de nem tudtam mit csináljak. A parthoz érve, kimentem a stégre és leültem a lépcsőre. Csak ültem és ültem, nem is tudom meddig lehettem ott.

Niall

Valami nincs rendben Zaynnel, de szerintem jobb, ha most egyedül lesz egy kicsit. Lehet, hogy utál és próbál minél messzebb kerülni tőlem. De ha tudná, hogy én szeretem...Szerintem még jobban utálna.

Hajnali 6 óra van. Zayn még mindig sehol. A táborozók 2 óra múlva kelnek. Konkrétan semmit nem aludtam az éjjel, de ennek ellenére kirohantam megkeresni Zaynt. Nincs az udvaron, nincs a mosdóba, sem pedig az  ebédlőben. De akkor hol van?! Nem vagyok híve a szökéseknek, de muszáj lesz megtalálnom Zaynt, ezért kisurrantam a tábor kapuján. Egyenesen a központhoz rohantam, ahol egy lélek sem volt az utcákon. Lefutottam a tóhoz hátha ott lesz. Egyre közeledtem, mikor megláttam valakit a stégen ülni. Megpróbáltam viszonylag halkan megközelíteni az illetőt. Haja színe sötét volt, szinte már fekete. Dsekit viselt, a lábai mellett pedig egy doboz cigaretta pihent. Ő az. Megtaláltam Zaynt. De várjunk...Zaynen nem volt dzseki mikor a mosdóban összefutottunk. Egy szál boxerben volt. Se dzseki, sem póló, vagy bármi ilyesmi. Mindegy, ha van dzsekije, ha nincs, ő akkor is Zayn. Lassú léptekkel sétáltam el a stég végéig, majd mikor a lépcsőhöz értem, helyet foglaltam Zayn mellett.

-Niall?!-nézett rán Zayn.-Miért vagy itt?

-Inkább te miért vagy itt? Aggódtam miattad, ezért eljöttem megkeresni téged. De ha Lucy reggel rájönne, hogy valaki nincs a táborban, tuti hívná a rendőrséget, szóval, ezért is eljöttem.

-Köszönöm.-mondta halkan, majd lehajtotta a fejét.

Visszamentünk a táborba, de szerencsére még mindig aludtak, ezért mi is bementünk a kunyhónkba.  Érdekelt, hogy Zayn honnan szerezte a dzsekijé, de inkább nem most kérdeztem meg. Inkább felöltöztünk normális ruhába, ami nem pizsama. Maradék időben Zayn nyomkodott valamit a telefonján, én pedig elővettem egy zacskó kekszet és azt kezdtem rágcsálni. Igaz, hogy 10 perc múlva megyünk reggelizni, de addig nem bírom ki.

Halika. Bocsi a rövid részért, remélem azért tetszett. A következő hosszabb lesz. 💖

~L