R.I.P bögre

111 7 5
                                    

Amikor bementem a házba kissé meglepődtem.
Kim Seok Jin állt a nappalinkban. Igen a híres, helyes, jóalkatú, szélesvállú, tökényletes hajú és arcú Jin.Egy percre még a lélegzetem is elállt amikor felémfordult.
-Hello. Kim Seok Jin vagyok.-mondta magabiztosan.
-Oh, igen tudom k-ki vagy. Az é-én nevem(T/N).
Abban a pillanatban, hogy ezt kimondtam apa jelent meg a nappali ajtajában.
-Oh kicsim. Ne aggódj Jin csak a fizetéséért jött.-mondta apa amíg közelebb sétált.
-Rendben, akkor nem is zavarlak titeket.Viszlát Jin.-mondtam. Majd a szobám felé vettem az irányt. Az odavezető útonmár alig bírtam ki, hogy ne ájuljak el. Valljuk be, nem mindennap lát az ember ilyen helyes fiút. Amint beléptem a szobámba egyből az ágyamra estem. Úgy döntöttem majd holnap zuhanyzok.
Másnap....
Egész békésen indult a napom. Lezuhanyoztam.De csak utánna jutott eszembe, hogy csak a legcsúnyább pizsamám az ami tiszta. Mert azért reggel 8-kor én még nem fogok normális ruhát felvenni. Gyorsan felkaptam magamra a pizsamát, amikor egyszer csak valaki lentről ezt mondta:
-Szerda van, ne felejtsd el kihúzni a kukát!
-Oké.-feleltem.
Gyorsan bementem a konyhába. Elővettem a kedvenc Micimackós bögrém, majd öntöttem bele egy kis teát. Ezután kihúztam a kukát. Majd még egy kicsit álltam a kuka mellett és szürcsölgettem a teámat.Egyszer viszont míg iszogattam a teám, Hoseok házából egy ismeretlen fiú lépett ki. Az arcát nem láttam. De hátulról izmosnak tűnt. A combjai olyan edzettek voltak ,hogy egy dinnyét is össze tudott volna velük roppantani.Nagy álmodozásom közben a fiú megfordult....
Nem más volt az mint JEON JUNGKOOK!
Hirtelen a lélek is kiszállt belőlem. A bögrét leejtettem, és darabokra tört. A tea teljesen eláztatta a csúnya pizsamát.A hajam pedig olyan borzos volt mint a szénakazal.
IIyedtemben átugrottam a szomszéd nénihez. Gyorsan magamra kaptam a lepedőjét a szárítóról ami az udvarán állt ,és úgy ugrottam vissza a mi udvarunkra. Természetesen  Jungkook észrevett és egyből nagy szemekkel nézett felém. Majd közelebb jött és ezt mondta:
-Uhm... csókolom. A bögre összetört. Esetleg kidobjam önnek a kukába, hogy ne kelljen hajolgatnia?
[Csókolom, ő most azt hiszi, hogy egy vénasszony vagyok???]
-Jaj, milyen udvarias gyerek vagy te. Ha megtennéd nagyon hálás lennék.-mondtam öreges hangon.
-Semmiség.-ezzel fogta magát és kidobta a bögre darabkákat. Majd integetve visszament Hoseokhoz. De én frusztráltságomban sírni tudtam volna. Így elszúrtam az első......... Várjunk. Ő nem ismert fel. A csodálatos férfias hangjával lehet megszólított, és a tökényletes lényével lehet kicsit meghódított, így élőben mégjobban. DE NEM ISMERT FEL!!!
Elkezdtem ugrálni a lepedővel a fejemen, majd ugrálás közben elcsúsztam valamin. Mikor lenéztem a mamuszomra rájöttem, hogy kutyagumiba léptem.....
-Csodás!-gondoltam magamban.
Majd a mamuszt kidobva, mezítláb bementem a házba.Felmentem a szobámba, és egésznap szinte zenét hallgattam. Valamint animét néztem.Este környékén elmentem fürödni. Majd lefeküdtem, hogy kiheverjem a nap fáradalmait.

                           ~5.rész vége~
Köszönöm, hogy elolvastad. Igyekszem hozni a következő részt minél hamarabb.💜

Az eső(befejezett)Where stories live. Discover now