Bello| BEFEJEZETT |

2.

Óvatosan lépkedtem le a lépcsőn, mivel a két kedves vendég még nálunk tartózkodott, és nem volt szándékomban lebuktatni magam.
Viszont már nagyon éhes voltam, ezért át akartam lógni Donnához, de ehhez természetesen a nyitott konyha mellett kellett elsunnyogjak.
Apa az asztalfőn ült, pont észre vett, és nagy hanggal utánam is kiáltott.
- Elena, gyere ide légyszíves!
Apának mindig is az apró gyöngyszeme voltam, vigyázott rám, és elkényeztetett.
- Öhm, helló. - léptem be egy kínos mosollyal az arcomon a konyhába, és szerencsésen volt alkalmam elkapni Alex a melleimen elidőző tekintetét. Na majd adok én neki.
- Fiúk, a kislányom, Elena, El, a két fiatalember Alex Russo, és Carlos Marino. A Klubba jöttek, és nálunk szállnak meg, amíg nem vesznek lakást.
Szóval több napig itt fogok egy házban lézengeni két pasival, és Donnával, mivel ha megtudja, azonnal át fogja könyörögni magát.
- Nagyon örülök - mosolyogtam.
- Mi is Elena- szólaltak meg egyszerre, nem éppen örömteli hangon.
- Én... éppen Donnához készültem, szóval megyek is, örültem fiúk - siettem ki gyorsan a házból.
Mivel a nagyfiúk öregapjának a lánya vagyok, kötelességem nekem is motort használnom, ami bár nincs ellenemre, inkább egy fiú mögé ülnék, nem a kormány elé.
A 18. születésnapomra kaptam apától egy rózsaszín robogót, amibe már az első pillantásnál beleszerettem. Erre a cuki járműre ültem fel most is, és gurultam el a barátnőmék házáig.
Donna a nagyanjával él együtt, a szülei meghaltak már kis korában.
Ezen a környéken, ha bele ásod magad a rosszba, bármi megtörténhet. Donna apja, és anyja is dílerek voltak. A rendőrök végeztek velük.
- El sem fogod hinni, mi történt - vetettem le magam a szokásos kopott, vörös babzsákra.
- Nemsokára úgy is megtudom, ha rajtad múlik - vett el az asztalon lévő kék porcelán tálból egy lédús fügét.
Rögtön felcsillant a szemem a gyümölcs láttán, hamar vettem egyet, és haraptam bele, a zamatos lé végig csorgott az államon.
- Szóval - kezdtem el hadonászni, és beszélni teli szájjal - épp indultam hozzád, el akartam sunnyogni a konyha mellett, de apa észre vett, és bemutatott a fiúknak, rohadt kínos volt. És azt mondta, hogy a Klubba jöttek, és nálunk fognak lakni, amíg nem tudnak elhelyezkedni.
Donna pislogás nélkül meredt rám, idegesen lengettem meg a szeme előtt a kezem.
- Jól vagy?
- Persze - köszörülte meg a torkát- de akkor ez azt jelenti...
- Hogy Carlossal tudsz beszélni - sikítottam fel vele együtt nevetve.
- Te pedig Alexel- mosolygott rám, miután kitomboltuk magunkat.
- Nem akarok azzal a tuskóval beszélni!
- Nem is ismered!
- De.. tényleg nem.
- Na látod. Beszélj vele, vagy akármi, és ha akkor is bunkó, szard le, és adj magadnak igazat.
- Én mindig magamnak adok igazat.
- Egoista vagy. Most pedig haza mész, és nem zárkózol be a szobádba, hanem beszélsz azzal a vastag nyakúval!
Vastag nyakúval? Nem is rossz. Tényleg borzalom széles a nyaka. De akkor is mit mondanák neki? Inkább hagyom, hogy ő kezdeményezzen.
A nap lassacskán lement, utolsó fényeivel megsimogatta a színes házakat, a narancs, és citrom fákat, a virágokat, a macskaköves utcákat.
Szeretek itt élni. Más csak a regényekből érezheti ezt a felülmúlhatalan szépséget, én látom, a két szememmel, és megélem.
A forró sugarak engem is elértek, egy lányt a rózsaszín robogóján.
Végigcsókolták a bőröm, a hajam, a ruhám, majd búcsút intve alá vefették magukat az estének. Én is haza értem.
Néhány tyúk elém szaladt, kikerülve őket mentem be a házba. Anya a konyhába mosogatott, mikor meglátott nagy mosollyal üdvözölt, és elém rakott egy tányér cannelonit. Kiskorom óta oda vagyok anya főztjeiért, mert nagyon szeretek enni, és anya mindig olyan szenvedéllyel tudott elkészíteni egy egy fogást, nem csoda, ha rengeteget sündörögtem mellette, és habár sose fogom elsajátítani azt a tudást, megtanultam főzni. Halkan lépkedtem fel a szobámba, magamhoz vettem a pizsamám, és indultam tusolni. A hűvös cseppek simogatták a bőröm, lehűtötték az egész napi forróságot. Kiszálltam a zuhany alól, felitattam a vizet a testemről, felöltöztem, fogat mostam, és kiléptem a folyosóra. Valami keményet éreztem, és szinte azonnal vissza is pattantam a csempére, elvesztettem az egyensúlyom, és sikeresen fenékre estem. Szúrós szemmel néztem fel az illetőre, és vörösbe borult a fejem, mikor realizáltam, ki az. Alex vigyorgott rám, egyetlen egy melegítőben, a törölközőjét a vállára csapva. Elnyílt szájjal mértem végig a tömör izomból álló, tetoválásokkal borított felsőtestét. - Töröld le a nyálat a szádról Bambi. Azonnal felszállt a köd az agyamról. - Hogy minek hívtál? - Tényleg nem kéne ennyit cumiznod, drágám.- nevetett, én pedig úgy éreztem, rögtön megfojtom. - Muszáj mindig egy ribancnak beállítanod? - Te vagy süket. - Anyád a süket! Összeszorította a száját, így kiélesedett az állkapocs csontja. Kifújt egy adag levegőt, én meg érdeklődve figyeltem. Most mi baja? - Menj ki, szeretnék fürödni. Értetlenül cseréltem vele helyet, és már rég rám csapta a az ajtót, mire elkezdett derengeni valami. Valami...történhetett az anyukájával. A bűntudat bele markolt a szívembe, egy szomorú fintorba borult az arcom. - Sajnálom Alex- szóltam be, remélve, hogy meghallja, és lehajtott fejjel indultam el a sötét folyosón a szobám felé.

Hali Mybek Na, szerintetek, mi baja lehet Alex anyjának? Mivel még én sem tudom, várom a vélemyényeteket komiba, és lehet, hogy onnan választok. 😉 Amúgy tetszett? Ha igen, légyszi jelezzétek, legyetek rosszak a kövi részig 😉