Diabolik totál szívás [BEFEJEZETT]

9.rész

...Deee... azért próbáljuk meg kerülni ezt a megcsalósdit jó? Valahogy megpróbálom rávenni őket!~lelkesedett tovább az én drága Subarum. Oda mentem hozzá, és megöleltem. Majd eszembe jutott egy hülye ötlet...:

~Nem akarsz velem egy szobában lenni? Hisz, ha már itt tartunk mért ne?~Subaru elnevette magát:

~Kislány, ma nagyon perverz vagy! Remélem mindíg ilyen leszel!~

~Hát szívem te se vagy külömb. Mind a ketten perverz állatok vagyunk nem vetted észre? Hidd el, ha tőlem függene akkor még ma lefeküdnék veled...~ mondtam ki az utolsó mondatot egyre halkabban, pedig ezt magamban akartam tartani...

~Na várj, mit mondtál nem éttettem a végét pontosan... te... aludni akarsz velem vagy...khm... mást csinálni? Mert nem mindegy...~habozni kezdtem:

~Amm... te miket nem hallasz itt össze! Csak egy sima alvást mondtam Tsunderém!~ mondtam, és megpusziltam az arcát. Azt nagyon nem szereti ha Tsunderének hívom... egyszer így hívtam és majdnem kinyírt... az első napomon itt... de most valahogy nem tette. Most megcsókolt újra, de egyre vadabbul kezdte, majd elballagtunk a szobájáig, ahol senki nem volt, és letepert az ágyára. Megint.Egyre vadabbnak tűnt,közben kapkodta a levegőt az orrán keresztül, majd újra megpróbálkozott a nyelves csókkal... most én is bele mentem ebbe, hogy nehogy megint elharapja a számat. Úgy éreztem, jól tettem hogy belementem. Nagyon jó érzés volt, és nem akartam abba hagyni. De nagy szarunkra bejött valamelyik tesója ( nem tudom melyik volt csak a hangját hallottam ) hogy menjünk kajálni...

~Sziasztok, ha kész vagytok ,,azzal amit csináltok" gyertek le vacsorázni!~mondta a hang és kuncogva kiment. Subaru egy "Jóvan hagyjál már!
Dolgunk van!"-t bökött ki, majd a szemembe nézett és beszélni kezdett:

~Hol is tartottunk?~monta és el tolta a hajamat a nyakamtól, hogy tudjon harapni, de aggódó arccal rám nézett:

~Amm... nem baj? Kicsit szomjas lettem... lehet?~bólintottam, és önmagamon kívüli állapotomban a következőket habogtam:

~Subi! Neked meg sem kell kérdezned! Hisz...Szeretlek...mért ne lehetne?~Subaru opdalra fordította a fejét, hogy ne lássam ahogy elpirul.

~Hát nem tudom... csak nem akarom hogy vérszegény legyél, ezért kérdezem, hogy nem e szédülsz vagy valami, mert ha igen, akkor nem iszok sokat...~mondta, én pedig el kezdtem csábítgatni:

~Subi érted bármit! Meg is halnák helyetted...~Subaru megint meg csókolt, és azt mondta túl sok a duma...köszi... aztán újra elhúzta hajamat, és hogy ne fájjon a harapás, simogatta az arcomat, és végig vitte kézfejét a mellkasomon.

Amikor abba hagyta az evést nem is fájt igazán... le nyalta a lefolyó vért a nyakamról, majd elhúzta a fejét és a szemembe nézett:

~Bocsi. Remélem nem fájt nagyon...~ megráztam a fejem arra utalva nem fájt. Amikor megláttam a száját, csurgott a vér még rajta. Letöröltem az egyik ujjammal és megnyaltam.

~Wow... most meglepődtem... egész jó íze van a véremnek... az elő fordulhat hogy én is vámpír leszek miattatok mert annyit haraptok meg?~ Subaru erre csak egy kicsit bekomolyodott:

~Ez csakis akkor következhet be, ha iszol egy tiszta vérű véréből miután megharapott. Miért az szeretnél lenni?~kérdezte, majd megráztam a fejem.

~Ez így jobb, nem kellene a ti véreteket szívnom...~ezt ki sem mondhattam, mivel megharapta saját kezét, szívott egy kis vért, majd újra lesmárolt... éreztem a vére ízét, egy kis ideig éreztem vasas ízét, majd egy idő után kezdett megváltozni... valahogy finomnak kezdtem érezni... ilyen lenne a vámpíroknak a vérem íze?

FOLYTATJUUUK!!!

Szegény Roxy, vámpír lett. Subaru mért tette ezt? Talán egy terv része?
Az a kövi részben kiderül! 😘😜