január 2. - szerda

175 14 4
                                    

Ma EXTRAKORÁN értem a suliba... Talán a kíváncsiság hajtott, talán Máté, aki most valami miatt motivált a sulira... (Ne is kérdezze tőlem senki, hogy miért!)

...Pedig ma CSAK második órára kellet volna bemennem, de a kis hajcsár miatt egy órával KORÁBBAN gyalogoltam be a suliba. 😒

Beértem a terembe... 7:30

Még nem voltak bent sokan, (szerencsére) Hugó sem.

Gyorsan köszöntem, és leültem a hejemre Panna mellé, akinek el is meséltem a tegnapi üzit, amit Hugó küldött messengeren. Panna szerint adnom kéne neki esélyt, de a tegnapi szerinte is TÚL KORAI volt.

Azt is mondta, hogy most Gabi tuti be lesz gyulladva rám, ugyanis ő odavan ezért a hülyéért. (Bár azt be kell vallanom, elég helyes egy hülye...)

És szerinte most ki fog robbanni a 3. VILÁGHÁBORÚ, de vágják csak bele, mert ha sikerülne innen kifüstölnöm azt a ribit, az egész világ hálás lenne nekem, és tuti kapnék egy EMLÉKSZOBROT is.

(...Na jó, ez azért még Pannától is erős túlzás, de az csajszi tényleg megéri a pénzét. Úgyhogy állok a kihívás elébe!)

A kis megbeszélésünk eltarthatott úgy 20-25 percig is, mert egyszercsak azt vettük észre, hogy már csak 5 percünk van leérni és átöltözni a tesire.

Végül, csodával határos módon CSAK 20 percet késtünk az óráról, és a tanár is egészen elengedő volt.

Azt mondta, hogy most elengedi a büntetést, mert örül, hogy ilyen jól beilleszkedtem, és nyilván csak megfeledkeztünk az időről a beszélgetés közben. Olyan aranyos a tanárnő!

Ahogy az már lenni szokott, Hugó ma nem jött iskolába

Ups! Tento obrázek porušuje naše pokyny k obsahu. Před publikováním ho, prosím, buď odstraň, nebo nahraď jiným.

...Ahogy az már lenni szokott, Hugó ma nem jött iskolába. Az egyik haverja (talán Máté, vagy Dávid) mondta az ofinak, hogy beteg, és azért nem jött.

Tesin röpiztünk. A tanárnő 2 csapatba osztott minket, így egy csapatba 6 fő jutott. (Azért csak 6-6, mert mint kiderült, egy csomó sportoló van az osztályban, akiknek nem kell bejárni +Tesikre)

Furcsa, mert annak ellenére, hogy azt hangozattam: "örülök, hogy nem jön az a HÜLYE"; az is eszembe jutott, hogy milyen unalmas még a röpi is a hülyeségei nélkül...

Persze jól éreztem magam a lányokkal, ...de akkor is.

Tesi után MATEK jött, aztán NYELVTAN őfelségével. Komolyan, azzal a nővel minden tízszer olyan unalmas, mint amilyen amúgy lenne.

Szóval ha valami nélküle NAGYON UNCSI, akkor az vele...

...NAGYON NAGYON NAGYON NAGYON NAGYON NAGYON NAGYON NAGYON NAGYON NAGYON UNCSI!!!

Nyelvtan után még végigszenvedtem egy német, egy föci és egy rémesen unalmas fizika órát,...aztán végre mehettünk a lányokkal a plázába! VIVAA!!!

Szerencsére nem kellett gyalogolnunk, mert nagyi 0-24-ben bármikor szívesen indul oda, és beleegyezett, hogy elvisz minket suli után.

A lányokkal nagyon jól elvoltunk vásárolgatás közben... Egészen addig, amíg meg nem láttuk a "DRÁGA" Paulovics Gabikát! Komolyan mondom, FALRA TUDNÉK MÁSZNI attól a csajszitól!

Hogy miért?

1. Mert a műkörménél és műszempillájánál is műbb!
2. Mert már első nap beszólt nekem! (És azóta is keseríti az életem...)
3. Mert - és ez még csak ma történt - megalázott a fél osztály előtt!

(És bár tényleg csak a FÉL OSZTÁLY volt ott, nap végére szerintem a FÉL ISKOLA tudott róla!) ...

...Német előtt úgy döntöttem, hogy gyorsan elmegyek még mosdóba, hiszen a tanárnő úgyis mindig késik 5 percet... Gyorsan lepakoltam a táskám és a (nem tudom miért és hogyan) FELOLDVA HAGYOTT TELEFONOMAT a padra... És bár ne tettem volna!

Amikor visszaértem a terembe (úgy kb 4 perccel a becsöngetés után, amikor a tanárnő még mindig nem volt bent) azt kellett lássam, hogy Gabi a galériámat és a Messenger beszélgetéseimet bújja, és mutogatja a többieknek.

MÉGIS HOGY KÉPZELTE?

Már kezdtem volna a szokásos sablon dumát, hogy "ROHADJ MEG"...stb, de amint kinyitottam a szám, belépett a tanárnő, és így nem mondhattam semmit.

Gabi (az a mocsok patkány) ártatlanul felnézett a tanárnőre, és szinte énekelve köszönt, hogy: "Jónapot kívánok tanárnő!" Aztán odarakta a telómat a padomra, és suttogva (hogy csak én halljam kezdte:

-Ha beköpsz akármelyik tanárnak, a galériád és a beszélgetéseid köznevetség tárgyai lesznek, ugyanis minden érdekeset átküldtem magamnak! Ó Emili, említettem már, hogy mennyire SZÁNALMAS vagy?

Magamban füstölögtem, de nem tehettem semmit... Hol is tartottam mielőtt a nyilvános megaláztatásomat kezdtem ecsetelni..?

Ja igen! Ott, hogy a plázában megláttam azt a ribit. Ő is a barátnőjével (Annával) vásárolt éppen.

Amikor megláttam úgy megijedtem, és annyira nem akartam vele találkozni, hogy (a lányokkal együtt persze) gyorsan elmentem fizetni, és hívtam a nagyit, hogy jöjjön értünk, amilyen gyorsan csak tud.

Maja és Eliza németesek, mint én, és Pannának is egyből a kövi órán elmeséltem a sztorit, úgyhogy szerencsére nem kellett nekik magyarázkodnom, hanem gyorsan le tudtunk lépni az üzletből.

Amig a nagyi megérkezett, beszélgettünk egy kicsit.

-Sajnálom, hogy miattam itt kell hagynunk egy csomó üzletet úgy, hogy be sem néztünk. Bocsi! - kezdtem.
-Semmi gond Emili! Ez nem a te hibád, hidd el mi is UTÁLJUK Gabit! - mondta Maja.
-Igazából nem is tudom, hogy ki nem utálja... Persze nagyon népszerű, de nem hiszem, hogy sok barátja lenne, hisz mindenkivel olyan bunkó. Szerintem még ő is utálja magát - mondta Panna.

Ezen elgondolkoztam... Ki tudja.. Talán igaza van Pannának, és akkor ezért ilyen velem..

De hiába próbáltam rávenni magam, megbocsátani nem tudtam... Valahogy túl friss volt még a megaláztatás élménye.

De nemsokára meg is érkezett a nagyi, és ő egyből feldobta a hangulatot! Beszámolt arról, hogy ő mit vett. 😂

A barátnőim szerencsére megkedvelték a nagyimat. És mondták is, hogy milyen aranyos és vicces..

Hát igen az biztos, hogy érdekes egy egyéniség..! De én így szeretem! ❤

Egy ZIZI naplója ~újratöltve~Kde žijí příběhy. Začni objevovat