We are one!{Loki fanfiction}

5.fejezet - Következményei

- Engedj el!-rángattam a kezemet .Mit akarsz tőlem? - kérdeztem sikertelenül kiszabadulva.

-jelentette ki szemével mélyen az enyémbe nézzve .

- Álmodban ! - szóltam vissza megilletődve. Megfordított a csuklómnál fogva és háttal megához húzott a vállamat és derekamat fogva.

- Jobban szeretnél este inkább...meghalni? - válaszolta sejtelmesen az államat cirógatva .

- Úgysem mered megtenni! Mindenki tudná ,hogy te voltál ! Hisz te mondtad. Te vagy a "csínytevés,ravaszság és tűz istene". -mondtam utánozva a hangját . Közben probálva kijutni szorításából .

- Tegyünk egy próbát ?- szorította meg jobban a vállamat . Elfordítottam a fejemet.

-Na ugye . - mondta gonosz nevetésével a végén . Elengedet majd megfordulva lépdeltem a kijárat felé .

- Jó éjszakát "hercegnő"! - jobb oldali száját enyhén felemelve . Válaszként egy mérges tekintettet adtam neki majd kisétált a teremből.

Utána akartam menni kérdőre tenni de hirtelen megtorpantam. Fel tettem egy kérdést magamban : hol fogok aludni ? Körülnéztem a helyiségben és a kandallónál állt meg a tekintettem . Enyhén mosolyogva oda mentem a bordó szönyegre és lefeküdtem .A kandalló mögött hosszú ablakok voltak azon kívül az égen meg az univerzum . A tűz lassú ropogása , melegsége és megnyugtatása . Nézztem ahogy a parazsak fel-fel szállnak majd eltűnnek. Lehunytam a szemeimet és próbáltam aludni. Gondolataimban csak Loki volt . Miért ilyen velem ? Miért akarja ,hogy vele legyek a bálban ? Biztos vagyok benne ,hogy van benne egy kis jó! Mint a jing és a jangban csak elő kell csalogatni. Meg azok a szemek... leírhatatlan. Megannyi gondolat amire nem tudom a választ . Ezekben a gondolataimban aludtam el .

***************

- Kisasszony? Kisasszony ! -szólalt meg egy szerény hang .

- Hmmm? Ki az ? - fordultam hátra közben a szemeimet nyitogatva .

- A szólgáloja .Miért aludt itt a könyvtárban ? Már mindenhol kerestem .- kérdezte enyhén sajnálva .

- Hát ...senki se mutatta meg hol aludjak ezért itt voltam kénytelen .- közben felálva .
- Miért keresett ?- nézztem rá megijedve.
Talán nem is bánom meg ,hogy itt aludtam .Az otthonomra emlékeztettet mikor a téli hideg ellen a saját kandallóm előtt melegedtem fel.

- Kérem máskor nyugodtan szóljon ,nekem ez a dolgom . - levegőt vett .- Odin hívatja.
Megrezzentem . Vajon mit szeretne ? Pár másodperc gondolkodás után válaszoltam .

- Rendben . Mikor ?-reménykedtem , hogy nem most kell és lesz időm felkészülni rá .Így is elégé megrémisztett a vacsoránál .

- Most . Kérem kövessen . Elindult a kijárat felé . Hezitáltam egy kicsit majd utána siettem .

- Miért akar velem beszélni Asgard királya? - kérdeztem mellé érve .

- Nem tudom ,sajnos .- válaszolta megszokottan .

Izgatottan követtem végig a palota folyosóján ,lépcsőin majd kiértünk a kertbe .Olyan nagy volt mint egy kis erdő .Telis-tele mintákra metszett bokrokkal és szépen gondozót növényekkel . Középén egy kis szökőkuttal körülötte kikövezet útakkal szélén katonákkal. Ott ült Odin is háttal nekünk .

- Odin, -hajolt meg ,én is így tettem.- megtaláltam Róze-t .- fejezte be mondatát majd kiegyenesedet .
Odin bólintót majd a szolgáló hátrálva távozott .Ott áltam mozdulatlanul várva a megszólításra.

- Kérlek ,ülj le . -kezével a jobb oldalra mutatott . Előtte elhaladva sebbesen dobogó szívvel leültem .

- Szép időnk van .Nem de bár? - nézet előre a kert gyönyörű panorámájára . Megnyúgodva enyhén mosolyogtam.

- Egyet értek ... - válaszoltam lassan lélegezve .

- Sajnálom ,hogy tegnap így kelet közölnöm a múltadat .Téged akartalak volna megkímélni ettől a tudattól . Mindig abban reménykedtem ,hogy soha nem tudod meg .-fejezte ki magát lassan beszélve .

- Talán jobb lett volna . -válaszoltam gondolkodva a mondandóján.

- Ennek a tudatnak nagy ára van . - fejemmel felé fordultam . - Előbb vagy utóbb te leszel Alfheim királynője . Még akkor is ha testileg Asgarba tartózol de vérvonailag Alfheimbe. Frey ,atyád ...-megráztam a fejemet közbe szakítva .

- Nem akarom atyámnak hívni .Soha nem volt az . - mérgesen tekintettem magam elé .

- Már nem is lehetne ... sajnos tegnap este elhúnyt .-félém nyújtott egy levelet . -Ezt neked küldte .

A levelet nézztem Odin kezében ledöbbenve . Megfogtam és meredten nézztem . Odin felált és elindult vissza a palotába . Úgy éreztem nem akarom kinyitni a levelet de a kíváncsiságom nyert. Óvatosan felbontottam a levelet és kivettem a papirt amin az üzenetemet kezdtem el olvasni .

_________________________________________

" Drága Gyermekem!

Mindig is tudtam ,hogy nem voltam jó atyád .De minden amit tettem csakis érted tettem ,hogy megóvjalak .Mindig is szerettelek és nem telt el úgy nap hogy ne gondoljak rád és Édesanyádra.
Amikor éltek s elhunytak nevelő szüleid akkor is figyeltelek nehogy bármi bajod is eshessen .

Oh ,Róze .Alfheim legtündéribb tündére . Sajnálom ,hogy így kell elbúcsúznunk de lelkemben tovább élsz és soha nem felejtelek el .

Szeretettel:Atyád "

_________________________________________

- ejtettem egy könnycsepet a levelemre.