Szomszédom a BTS ?

Te ?

Niki pov: Taehyung megint a nyakamat vette célba. Semmi baj nem lenne ha, nem pisilném össze magam az érintéseitől. Most éppen azon gondolkozok hogy, mi lett volna ha máshova költözök. Valószínűleg nem ismerném a fiúkat, és nem lennék jóba velük. Annyira elkalandoztam hogy Taehyung az ágyán ülve nézett. 

- Már azt hittem hogy örökre bambulni fogsz - kuncogott 

Figyelmen kívül hagytam amit mondott és elkiáltottam magam. 

- Baszki elkések már az első napomon. Ilyen nincs. 

- Sok sikert. - úgy letörölném azt a vigyort a képéről. 

Lerohantam a földszintre de, csak akkor tűnt fel hogy hiányzik a kocsikulcsom amikor már, beszálltam volna az autóba. Így hát visszarohantam. V is reggelizett. Ahogy meglátott rám kacsintott. 

- Te nekem ne kacsingassál. Add vissza azt a rohadt kulcsot. 

- Nem tudom miről beszélsz. Ti srácok ? - értetlenkedett 

- Kim Taehyung ha, nem adod vissza a kulcsot akkor elmondom mit csináltál az emeleten. - ahogy ezt kimondtam kidülledt szemekkel bámult rám, és se szó se beszéd már dobta is a slusszkulcsot. 

- Remélem boldog vagy. - dünnyögte 

🕞🕞🕞🕞Time Skip🕞🕞🕞🕞

Megérkeztem a kávézóba. Berontottam. Egy ismerős srác állt a pultnál de, nem láttam az arcát mert, háttal volt. A berohanásomra felkapta a fejét és, megfordult. 

- Te ? Mit keresel itt ? Követsz ? 

- Egyszerre csak egy kérdést. Ezeket én is kérdezhetném tőled. - beharapta az ajkát 

- Dani a türelmem ami volt az most szállt el. Szóval újrakezdem. Én vagyok az új munkaerő. 

- Jó. Én meg a főnököd. - vigyorgott 

- Mi ? De múltkor egy idős bácsi vett fel és, azt mondta hogy ő lesz a főnököm. 

- Az a bácsi a nagypapám. És átadta nekem a kávézóját. Így én vagyok a főnököd. 

- Remek. Egyedül leszek vagy lesz még valaki ? 

- Egyedül pontosabban velem. Gyere nyissunk ki. 

- Csak egy táblát fordítasz át. Nem hiszen hogy kellek ehhez én is. 

Egész nap csak veszekedtünk. Folyton felhozta a hibáimat. Annyira idegesített hogy, amikor betelt a pohár csináltam egy turmixot és ráöntöttem. Persze kiakadt aztán átöltözött és, csak nevetünk az egészen. Nem olyan rossz fej csak, nagy az egója. Igazából már rég haza mehettem volna de, segítek Daninak bezárni, takarítani ilyesmi. Most éppen hátul mosok fel. 

- Figyelj van kint egy kapucnis, srác és, folyton téged nézett. 

- Még itt van ? 

- Ja. És telefonozik. 

- Majd elmegy. Ne foglalkozz vele. 

Úgy döntöttem hogy megnézem magamnak ezt a srácot. Ám, amikor elkezdtem felé menni hirtelen felkelt és kifutott a kávézóból. Megvontam a vállamat és folytattam a takarítást. 

- Kész vagyok mindennel. 

- Én is. Hazakísérjelek ? - kérdezte 

- Nem kell. Meg tudom magamat védeni. 

- Oké. De, ha bármi lenne itt a telefonszámom. 

Egy kis lapra volt ráírva. Nem is értem miért, ha még mindig ugyan az a száma és, a telefonomba bele van írva.