Szomszédom a BTS ?

Együtt vagyunk

Niki pov: 

- Most mi van közöttünk ? - kérdeztem félve 

- Mi lenne ? Együtt vagyunk. - nem kellett neki több annyira zavarba jöttem, hogy a padlót kezdtem el tanulmányozni 

- Nézz rám. - szólt nekem mire felemeltem a fejemet, és belenéztem a szemébe, s csak ennyit tudtam kérdezni, vagy inkább kinyögni. 

- Neked mindig barna volt, a szemed ? - kérdeztem mire elkuncogta magát

- Ha, zavarban vagy akkor, mindig hülye kérdéseket teszel fel ? 

- L-lehet. -  dadogtam 

- Akkor segítek, hogy feloldódj. - ezzel megcsókolt istenem annyira örülök, hogy újra érezhetem a puha ajkait, ha ilyen mesébe illően csókol, akkor milyen lehet az ágyban ? 

- Ezzel nem segítettél te barom ! Csak jobban zavarba jöttem. - nem szólt semmit, csak kuncogott, és a mellkasára húzott 

- Srácok mikor jöttök már ? - nyitott ránk a legfiatalabb - Úristen bocsi, ha megzavartam valamit. - ki is rohant 

Összenéztünk, és elnevettük magunkat. Kiléptünk a szertárból, és gyorsan a kocsihoz mentünk. Persze mindenki kérdezte, hogy mi tartott ennyi ideig, de mi csak megvontuk a vállunkat. Jungkook-nak feltűnően piroskás, volt a pofija. 

- Na, mi van Kookie olyat láttál, amit nem akartál ? - kérdezte nevetve Jin 

- Nem, csak ezek ketten az előbb olyan cukin ölelkeztek, hogy én jövök zavarba helyettük is. Én is akarok ilyen aranyosan ölelkezni valakivel. - nézett Yoongi-ra  

Jungkook pov: Már hosszú idők óta tetszik Yoongi, de nem volt merszem elmondani neki. Meg különben a vak is látja, hogy a lányokat szereti pontosabban Nikit. Igazából nem tudom, hogy mi van Taehyung, és Niki között, de remélem együtt vannak, mert akkor szabad a pálya Yoongi-nál. Valahogy erőt veszek magamon, és elmondom neki. Valamikor este felé. Már látom magam előtt a tervet. Hazamegyünk, rendezek egy kisebb bulit, aztán hulla részegre iszom magam, majd elhurcolom Yoongi-t egy üres szobába elmondom neki, hogy szeretem, és megcsókolom. Másnap azt fogja hinni, hogy csak a pia beszélt belőlem. Én félénken rákérdezek, hogy mit csinálna ha komolyan gondoltam, amit mondtam. És, ha azt mondja, hogy ez nevetséges. Akkor végleg lemondok róla. Igen! Ez lesz, a tökéletes terv. 

- Hahó, Jungkookie ? Megjöttünk. - szól egy ismerős hang 

- Yoongi hyung bocsi, hogy nem figyeltem. - mosolyogtam ezzel kivillantva a nyuszi fogaim 

- Semmi baj, csak gyere. Nagyon fáradt vagyok. - húzta egy ici-pici mosolyra a párnácskáit - Egyébként min gondolkodtál ? 

- Öhm....az titok. Nem mondhatom el. - válaszul csak megrántotta a vállát, majd elkezdett a ház felé sétálni 

- Most haragszol ? - siettem mellé 

- Nem. Csak tudod szarul esik az, hogy a többieknek mindent elmondasz, de nekem semmit. 

- Hyung! Ezt tényleg nem mondhatom el. 

- De, persze Taehyung-nak elmondanád mi ? 

- Nem. És csak azért nem mondok el neked dolgokat, mert soha nem beszélgetünk. Pedig én hányszor kezdeményeztem, hogy legalább pár szót váltsunk. Erre te mit csinálsz, elküldesz a picsába, mert te fáradt vagy, aludnod kell vagy, dalt írsz. És ebből nagyon elegem van. - észre se vettem, de lefolyt egy könnycsepp az arcomon 

- Kookie te sírsz ? - lépett hozzám közelebb 

- Megeshet. - hajtottam le a fejem 

- Figyelj, én nagyon sajnálom. Most belegondolva, te tényleg próbáltál velem beszélgetni. Ígérem ezentúl kedvesebb leszek, veled oké ?