21 rész

6.7K 222 42
                                    

7 év múlva

Reggel az ébresztő óra szörnyű hangjára keltem amit azonnal ki is nyomtam.

Nagy nehezen kikeltem az ágyból majd a szekrényem elé csoszogtam és kivettem belőle egy fekete csőnadrágot meg egy azonos színű polót és bementem a fürdőbe ahol fogat mostam és megfésültem már a szőke hajam. Beraktam a szemöldök, orr, köldök és nyelv pircingem és bekentem krémmel az újdonsült tetkomat így már egy szabad hely sincs a testemen.
Felvettem a fekete sapkám majd magamra kaptam a fekete térdik érő kabátomat és a szintén ilyen szinű bakancsomat majd felkaptam a telefonom a füllhallgatómmal együtt és útnak indultam.

Lépteimet egyre csak szaporábra vettem mert még el akartam ugrani a közeli boltba.

Ahogy bementem megéreztem a fűtés gyönyörűségét hisz ebben a boltban bőven fel volt tekerve. Egyből a pékáruk felé vettem az írányt majd elvettem egy kakaós csigát és egy dobozos kávét majd a pénztárhoz mentem és kifizettem őket és szinte futva indultam el a buszmegálló felé.
A busz szinte előttem csukta be az ajtaját majd a sofőr rámnézett intett és tovább hajtott. Lassan oda sétáltam a táblához és hát az én szerencsémre csak rá egy órára jön busz ezért csalódottan lehuppantam a fenekemre. Egy fekete bmw parkolt le előttem majd mosolyogva felpattantam és bültem a kedves bátyám mellé.

E: Isten vagy komolyan imádlak.
Pusziltam meg az arcát.
O:Csak nem fáztál hugica?
E: De nagyon.
Nevettem fel.
O:Beszélnünk kell...
Váltott komolyabb hangra
E:Mondjad.
O:Itt van...
E:Ki?
Tetettem a hülyét bár a szivem mélyén igenis tudtam kiről volt szó... arról a férfiról aki összetört... arról a férfiról aki miatt megváltoztam és arról a férfiról aki miatt már nem hiszek a szerelembe és a kapcsolatba legyen ez testi vagy két ember közötti "szoros" kötelék.

Itt vagyok rá én az élő példa. 24 éves vagyok életembe 2 barátom volt és még mindig érintetlen .

O: Márk, Márk van itt...
E:Igen és?
O:Beszélni akar veled.
E:És ha én nem vele? Akkor kikötözöl egy székhez vagy mit csinálsz?
O:Addig csesztetlek a dologgal míg igent nem mondasz.
E:Tegyük fel beszélek vele és mit vársz? Kedvejem meg újra?
O:Beszélj vele ennyi.

Olivér leparkolt a munka helyem elé.
E:Rendben... majd egyszer
Majd kiszáltam a kocsiból és választ nem várva beléptem a munka helyemre az egy kis kávézót jelentett. Teszem hozzá a saját kis kávézóm.

8 óra múlva

Végre haza mehetek az én kis szobámba ahol betakarózok és egész délután filmet fogok nézni.
Igen ez volt a tervem .

Ahogy beléptem a lakásba fekete nike táskámat a földre vágtam a bakancsommal együtt és ezt követte a kabátom és a sapkám is. Telefonomat elővéve tárcsáztam a pizzériát és rendeltem magamnak egy 42-es bolognais pizzát hisz az a kedvencem.
Telefonomat nyomkodva indultam fel az emeletre mikor egy mellkasnak ütköztem.
Először azt hittem Olivér az de mikor felnéztem a szivem megállt és a vér megfagyott az ereimbe.

Ott ahogy álltam egy óriási pofot lekevertem Márknak de olyat csattant hogy szerintem a túlsó városba is hallották.

M:Úgy érzem ez már rég kijárt nekem.
E:Nagyon jól érzed.
M:Anyira sajnálom Emi...
E:NE HÍVJ EMINEK EMŐNEK HÍVNAK VÁGOD? VAGY A SOK CAFKA NÉV MELLETT MÉG EZT IS ELFELEJTETTED? MHH? MEGNÉMÚLTÁL ?

Keltem ki magamból és kezdtem el ordibálni szerintem teljesen jogosan.

M:Emi nem volt azóta barátnőm... nem voltak kaladjaim... csak te lebegtél a szemem előtt...a gyönyörű arcod... a kis apró tested... az ártatlan tekinteted... te magad.

Anyira sokként hatottak rám a szavai hogy lábaim földbe gyökereztek... nem értettem miért nem keresett...

E:Márk... miért nem kerestél ha ennyire hiányoztam?
M:Emi... emlékszel mit kértél tőlem mikor elváltunk?

Ott minden beugrott... amikor elköszöntünk... én meg megkértem hogy ne keressen mert azt hittem könnyebb lesz úgy feldolgozni...

E:Úristen...

Szemeim megteltek könnyel ahogy vissza gondoltam arra az északára de nem sírtam... nem akartam hogy lássa ahogy megtörök... mert igen képes lennék vissza fogadni...

M:Emi... tudom hogy szeretsz még tudom hogy azóta nem volt barát...

Harapta el a mondat végét.

E :Honnan tudod te ezeket???
M: Olivérrel minden nap beszéltem és hidd el nem a fotózásairól vagy péksütikről volt szó... rólad Emi... engem csak te érdekeltél akkor most és mindörökké.

Hajolt közelebb majd a jelre várva amit megadtam neki megcsókolt.

Ahogy ajkai érintették sajátjaimat könnyeim útnak eredtek... olyan régen várok már erre a pillanatra hogy újra az enyém legyen. Könnyeimet újjaival letörölte majd derekamnál fogva még közelebb húzott magához.  Lassan a fenekemhez nyúlt majd rámarkolt mire két "apró" lábamat a dereka köré fontam és így indult meg velem az emelet felé.
Ajkaink egy percre se válltak el egymástól.
Mikor felértünk mint aki ott lakna ösztönösen fordult be a szobámba majd ráboritott az ágyamra. Szivem hevesen vert de éreztem hogy az övé sincsen nyugalmi állapotba és akkor még csak a szivéről beszélünk.

Kis csókokat hintett a nyakamra majd lassan a pólóm aljához ért és lehúzta azt.

Az este további részeit nem részletezném de annyitt mondok... már nem vagy érintetlen és ártatlan kislány.

FONTOS👇👇👇

Sziasztok nagyon sajnálom hogy nem voltak részek de most megigérem. Minden hétvégén legalább 1 rész ki lesz rakva. Ha van instátok akkor ott is láthatjátok hogy nem vagyok túl aktív (@meleg_uzik) (@vivivokcs) ez a két instám van ha gondolod kövess be rettentően sok és vicces poszt kerül ki napomba nap mint nap❤

A Bátyám Legjobb BarátjaWo Geschichten leben. Entdecke jetzt