22 rész

3.1K 81 6
                                    

Márk szemszöge

A tegnap este felejthetetlen volt számomra. Végre újra láthattam az én babocskámat. Jó lehet egy kicsit megváltozott külsőleg ami csak még sexybbé tette őt oh de még mennyire. Ahogy végig csókoltam egész testét ami tele volt külömböző "festményekkel". De amikor megláttam a szivénél a feliratot lefagytam... hisz ott van a nevem. És az hogy ő úgymondd várt rám az valami hihetetlen. Imádom ezt a lányt.

Reggel felkeltem és lassan kiszáltam az én kedvesem melől aki még békésen szuszogott a párna felhők között.
Magamra kaptam az alsóm és egy szabadidő nadrágot majd lementem valami ehető ételt csinálni.

Mivel sose voltam jó ebbe a szakácskodásba így összeütöttem magunknak egy szerintem finom rántottát és visszamentem a szobába és Emõ az ágyon fekve, fehérnemûben telefonozott. Szemtelenül jól nézett ki fõleg így kócosan.

Emõ szemszöge:

El sem hiszem, hogy megtörtént a tegnap este... Nem bántam meg de nem is vagyok büszke rá, hogy lefeküdtem azzal az emberrel aki évekkel ezelõtt lelépett és itt hagyott engem. Még mindig félek, félek hogy újra csalódok, hogy lehet csak erre várt és már le is lépett újra?
Kómásan felültem az ágyamon és szememmel egybõl õt kerestem de hiába. Márk sehol nem volt . Se Márk se a ruhái. Szóval lelépett csodás. Kezembe vettem a telefont ,hogy írjak neki egy Sms-et amibe elküldöm egy melegebb éghajlatra olyan jó nõiesen. Eközben kinyílt az ajtóm és ott állt õ... Póló nélkül borzosan és bevallom akár hogy félek hihetetlenül jól nézett ki. DE nagyon nagyot csalódtam így egy ideig biztos hogy tepernie kell utánam fõleg hogy vissza kapja a bizalmam.

- Na mivan megnémultál vagy csak ennyire tetszik amit látsz?
Kérdezte egy olyan "tudom hogy túl jól nézek ki" mosollyal az arcán.

-Ne bízd el magad láttam már jobbat is
Kacsintottam rá mire kiröhögött. Mondjuk hol láttam volna max a Tv-be amit õ pontosan jól tudott. Remek most saját magamat égettem be. Mindegy Emõ hozzá a szokásos formáját jár a taps!

-Gyere csináltam reggelit remélem ízleni fog.
Ezzel a mondatával hátra hagyva engem ot hagyott . Nem is baj így öltözés közbe tudtam gondolkodni. Mondjuk nem vittem túlzásba se az öltözést se a gondolkodást. Felkaptam egy szabadidõt és egy atlétát majd belebújva a fekete papucsomba letáncoltam a lépcsõn majd leültem Márkkal szembe aki kíváncsian szemekkel nézett rám amit nem tudtam hova tenni. Most a kajára kíváncsi vagy a véleményemre a tegnapról? Bizonytalanul rámosolyogtam majd kezem közé vettem a villám és megkóstoltam. Most legyek õszinte vagy hazudjak? Életem legpocsékabb rántottája volt még tuti hogy félig nyers volt és el volt sózva. Az arcomra erõltettem egy mosolyt majd köhögtem kettõt hátha könnyebben megy le az a falat. A reggeli tovább folytattam úgy hogy meg sem rágtam csak egybõl lenyeltem így nem volt olyan rossz. A kínos csendet a csengõ irgalmatlan zaja szakította meg .
Felpattantam és szaladtam az ajtóhoz ahol Nells állt akinek a nyakába ugrottam. Halkan megjegyzem nem jellemzõ rám hogy bárkit ölelgessek de akkor szükségem volt a legjobb barátom ölelésére aki vette a lapot és visszaölelt.

-Khmm
Hallottam meg azt az ismerõsen mély hangot. Nellson-nak fogalma nem volt ki Márk mármint névrõl igen de sosem találkoztak.

-Szia? Nellson Moris
-Márk.
Zárta rövidre a beszélgetést ami Nellsnek nem nagyon tetszett.
-És kit tisztelhetek a második otthonomban és mit keress itt 8 órakor mikor Emõvel *gondolkodott el* programunk van?

Persze hogy elgondolkodott hisz a kis titkunkat senki nem fedhette fel se én se Nells. Majd idõvel megtudja.

-Emi válaszolnál?
-Nells Õ itt Márk.
-AZ a Márk?
Nyílt nagyra a szeme
-Igen
Suttogtam...amire Nellson megfordult és elment . Amit meg is értettem... Ha ott maradt volna biztos megkapta volna Márk a második pofont csak nem tõlem.
-Errõl ennyit
Ültem vissza az asztalhoz Márk pedig velem szemben és szemei még kérdõbbek voltak mint az elõbb.
-Figyelj beszelnünk kell...Rólunk.
Törte meg a csendet. NAGYON JÓ ezt akartam elkerülni dejóóó.
-Ebben egyet értünk de nincs olyan hogy rólunk.

Itt Márknak elakadt a lélegzete én meg nyugodtam ettem tovább a rántottámat. Persze erre nem számított . Nem baj Márk Harper nem csak te szórakozhatsz az érzéseimmel hanem én is a tiéddel.

Folytatás következik....

Sziasztok! Jöttem a résszel ahogy igértem. Remélem tetszik :) Kommentbe várom a visszajelzéseket <3

A Bátyám Legjobb BarátjaWhere stories live. Discover now