Mindent újrakezdve

4. fejezet

Lefektettem a farkast az ágyamra, betakartam, mire rögtön el is aludt. Kiléptem a szobámból, és éppen mentem volna vissza Achilleshez, mikor beleütköztem Viktorba.

- Hát te?- kérdezte.

- Nem tudtam aludni, így bejöttem a szobámba, és gyakoroltam kicsit az írást...

- Tanulj meg hazudni, kicsim. Én pedig nemrég keltem fel arra, hogy valaki lenyúlta a Jack Danielsemet. Nem tudsz erről semmit, baba?

- Mi lenne, ha ezt később elmesélném?- kérdeztem, de Viktor, mint aki nem is hall engem, belépett a szobámba, és felkapcsolta a villanyt. Szerencsétlenségemre, rögtön kiszúrta a farkast az ágyamban.

- Mi a f.sz? ! - szaladt az ágyamhoz.

- Mondtam, hogy majd elmesélem, ha esetleg nem hallottad volna!- sóhajtottam- Bevittem a konyhába, hogy legalább be tudjam vizezni, de Achilles ott volt.

- Ja, igen, ő mindig ilyenkor eddz.

- Hát, most már tud a farkasról, és bár segített kifertőtleníteni a sebeit, kér cserébe valamit.

- Erre kellett a Jack Daniels?

- Igen... bocsi.

- Mit szólnál, ha nekem is tartoznál érte valamivel?– kacsintott rám. Igen, egyértelmű, hogy Achilles majd mit szeretne.

- Ne kezd te is, jó?- mondtam, de Viktor megint nem figyelt, csak elkezdett durván csókolni, közben pedig két kézzel belemarkolt a hátsómba. Viszont túl erős volt, ezért felnyögtem. Elnevette magát, majd elengedett. –Remélem világos voltam, szépségem.–ismét rám kacsintott–ha gondolod, bent maradok, hogy figyeljem az új lakótársunkat.-nézett az ágyamban békésen szundító farkasra.

- Legyen.

- Na, húzzál Achilleshez, tőle jobban kell tartanod.–nem kellett kétszer mondania. Gyorsan adtam neki egy puszit, majd elindultam vissza a konyhába.

Achilles a konyhapulton ülve várt rám. Hátradőlt, és tenyerén támaszkodva felnézett, mikor beléptem a konyhába.

- Éppen ideje, kutyus. - általában mindig kutyusnak hívott, de nem sikerült rájönnöm, hogy miért –gyere, tudod mi a dolgod.–bár ne tudtam volna. Achilles a tipikus 20 centis a társaságban. Volt alkalma megértetni velem, és ez most sem lesz másképp. Közelebb mentem hozzá, és letéptem alsónadrágját, mire felszisszent.

- Mi van?–kérdeztem meglepetten.

- Hideg. Ne is törődj velem.–úgy döntöttem, hogy hallgatok rá, és nem faggatom tovább. Viszont mikor hozzáértem, azonnal felállt.

- Hideg, most komolyan? Mi van veled?

- Aj, megértenéd, ha tudnál, hogy nézel ki, te kutya. Na, tedd a dolgod, ne mondjam még egyszer.–be kellett vallanom, valamilyen szinten féltem tőle. Nem csak az akaratossága miatt, vagy, mert mindig el tudta érni, amit akart... hanem szimplán, mert ő Achilles. Viszont a félelmemet mindig felülmúlta az, amit akkor éreztem, mikor kutyának nevezett... talán felizgatott, nem igazán tudom. Nem volt sok időm ezen gondolkodni, és nem is akartam. Gyorsan túl akartam lenni ezen, így elkezdtem „elvégezni a dolgom", kézzel is rásegítve. Bejött, ugyanis két perc múlva már éreztem is azt a már megszokott ízt a számban, és éreztem is, ahogy lemegy a torkomon a „művem". Achilles felsóhajtott, majd leugrott a pultról, és a fülembe súgott:

- Imádlak. Na, mutasd az ízt- ezzel minden előzetes nélkül ledugta nyelvét a torkomon.–Egyébként, tudom, hogy te is ember vagy, jó?-utalt arra, amit nemrég mondtam neki-Ne flegmulj. Na, had nézzem, mit tett veled a nyögésem, kutyus.–megint megcsókolt, és közben belenyúlt a nadrágomba. Meglepetésemre igenis nagy hatást tett rám ez a srác. Felnevetett.–Tehát azt is elfelejtetted, hogy nem vonzódtál a fiúkhoz... elég szomorú- nevetett tovább, majd rádobott a pultra. Éppen készült levenni a ruháimat, mikor valaki elkapta hátulról a nyakát, kirúgta alóla a lábát, mire Achilles a földre került. Viktor két térdét rátette a hátára, ezzel leszorítva őt a földre.

- Most már hagyd aludni!-mondta Viktor.

- Miért, mit zavar az téged, ha megdugok egy csajt? !- ordított vissza Achilles. Erre Viktor a füléhez hajolt, és valamit belesúgott, amit nem hallottam. Meglepetésemre Achilles csak bólintott, majd miután Viktor leszállt róla, rám sem nézve kiment a konyhából.

- Jól vagy? –kérdezte Viktor. Megráztam a fejem, mire ölbe vett, és bevitt a szobámba. Lefektetett az ágyamra, és mikor már az ajtónál volt, visszanézett rám, és észrevette, hogy elsírom magam.–Mi a baj?–szaladt vissza hozzám-túl durva volt veled?

- Nem, csak... nem emlékszem, hogy én kivel veszítettem el... azt hittem, mikor először lefeküdtem veled, hogy szűz vagyok...

- Te jó ég...- Viktor szemében haragot láttam, nyílván J iránt, amiért minden emlékemet elvette. Lefeküdt mellém, és lágyan csókolózni kezdtünk. Kb 10 perc után abbahagytuk, majd megszólalt–mondjuk azt, hogy nekem adtad.

- Te kivel veszítetted el?

- ... még kiskoromban Achilles kivitt az erdőre... és szórakoztunk kicsit.

- ... nem tudom, melyikünk a gázabb.

- Én sem.