Poems from my soul

🌹10🌹

Apró felénk őzike
Nem tudja hogy őrzik-e
Retteg mindentől
Főleg a szerelemtől
Nem tudja hogy micsoda
Sem azt hogy kicsoda
Fél hogy elront bármit
Pedig semmi se számít
Itt nem lehet veszíteni
Csakis győzni
Te már nyertél valamit
Lelkem apró kulcsait.

Szemei meg felcsillanak
Mikor mosolygni látnak
Lassan közelít, ne félj tőlem!
Kérlek ne menj el mellőlem
Hisz oly felénk vagy mellettem
Pedig nincs rá okod, higgy nekem
Nem bántasz meg engem soha
Számomra nem vagy ostoba
Inkább vagy nekem különleges
Mert te így vagy természetes
Nem erőltetsz rám semmit
Rettegés mégis hatalmába kerít
Nem tudom miért aggódsz ennyit
Fontos vagy és értékes.

Minden kulcs valamit nyit
Lelkem apró zugait
Mindent megnézhetsz
Választ meg remélhetsz
Csak egy dolog aggaszt
Vadász kerget, te mamalasz
Elakar ő tőlem venni
S így örökre megfosztani
A lehetőségtől.

Nem szeretem a vadászt
Számomra ő túl nagy ász
Tudja hogy kell elcsalni
Finomsággal becsapni
Kis őzem jól vigyázz
Mert kattan zár
Zárul a ketrec
Menekülést nem remélhetsz
Állj hát ellen
És maradj velem
Te vagy az én igaz kincsem.