A_mostoha_bátyám_és_én

5. rész

A kapu előtt áltunk Martinnal.
Mart: Megölelhetlek?-mondta egy kínos vigyor kíséretében.
Én: Igen!-mondtam nevetve.
Megöleltük egymást és ekkor kilépett az ajtón egy csaj (sztem prosti) és Louis. Ahogy Louis meglátott minket, lefagyott.
Én: Szia Martin!
Befele menet végig mértem a csajt és szépen kikerültem Louist.
Mart: Szia!-kiapálta.
De én elkezdtem sírva rohanni az emeletre. Bementem a szobámba, lefeküdtem az ágyra és csak sírtam. Hallottam, hogy kb 10 perc múlva a bejárati ajtót bekulcsolta valaki, gondolom Louis. De hamar megtudtam, mert kopogtak az ajtómon.
👽Louis szemszöge👽
Áthívtam az egyik osztálytársamat, hogy segítsen a szülinapi aji kitalálásában, és amikor kísértem ki, azt láttam, hogy életem szerelme a legjobb spanomat ölelgeti.. Egyáltalán hogy ismerkedtek meg?
Ahogy Abby meglátott berohant, és ha jól hallottam sírt is.
A csaj elment.
Mart: Gratulálok! Te aztán hűséges vagy!-mondta lenézően.
Én: Matt! (Mattnek szoktam becézni) Ez nem az volt aminek tűnt! Csak Abby ajándékába segített..
Matt: Hát ezt ne nekem magyarázd el..
Én: Mellesleg mi volt itt? Megölelted álmaim nőjét!
Matt: Álmaid nőjével csak barátok vagyunk! Bro! Tudod, hogy nem tudnám megtenni veled..
Én: Igaz.. de most mi legyen?
Matt: Muterodék?
Én: Elutaztak!
Matt: Itt alhatok?
Én: Ja!
Matt: Akkor beszélek Abbyvel!
Bementünk. Bezártam az ajtót és Matt már az emeleten volt.
🌹Abby szemszöge🌹
*kopogtak*
Én: Hagyjál!
Matt: Okes!
Én: Matt te vagy az?
Matt: igen!
Én: Akor gyere, ha felkészültél!
Matt: Megyek.
Matt benyitott. És bekulcsolta az ajtót.
Meglepődtem, de valamiért bízom benne.. Leült az ágyam szélére és elkezdte simogatni a hátam.
Matt: Minden rendben?
Én: Úgy látszik?-ekkor megfordultam, de nem Mat, hanem Louis ült az ágyamon. (Meglepően hasonlít a hangjuk.) A szempilla spitálom az arcomon végig folyt és kék szemeim csillogtak.
Louis: Még így is gyönyörű vagy!
Én: Hagyjál! Menyj ki légyszíves!
Louis: Amit az előbb láttál az nem az aminek látszott! Nem azért volt nálam hogy..
Én: Leszarom a lány ügyeidet! Semmi közöm hozzá.. Csak kérlek menj ki!
Louis: Oke..-mondta szomorúan.
Kiment, de a helyére egyből bejött Matt. Felkeltem és megöleltem. Mostmár az igazi Matt bezárta az ajtót.
Matt: Na meselj! Mi folyik a szívedbe?
Én: Fájdalom!
Matt: Ki miatt?
Én: Na jó amit most mondok azt ne továbbitsd! Érted?
Matt: Oké!
Én: Asszem kezdek egyre jobban beleszeretni a mostoha bátyámba..
Matt: Jajj te-mondta és adott egy puszit a homlokomra- nagy meglepik lesznek még itt! Bízz bennem!
Én: Most őszinte leszek! Első látásra még senkivel nem voltam ilyen őszinte és senkibe nem bíztam meg annyira, mint benned! Úgyhogy könyörgöm neked, ne játszd el..
Matt: Nagyon aranyos vagy!
Én: Na én lefekszem..
Matt: jó éjt!
Én: Neked is!
●másnap reggel 7●