SUGA POV:
Nem értetem Jae sung miért tagadta le az egészet. Lehet, hogy tetszik neki a lány, bar mondjuk, az lehetetlen soha senki se tetszett neki meg csak egy lány után se érdeklődőt. Beka felém fordult majd meg egy pohár sojut öntött nekem,
(Aki nem ismerne Koreában egy alkoholos ital)
nem tudom miért lettem ideges eltoltam a poharat majd felálltam meg hajoltam és ott hagytam őket valahogy nem volt kedvem ehhez az egészhez.
-Mi értelme ennek a színjátéknak. Rúgtam meg egy követ. Majd hallottam, hogy valaki szalad, utánam majd hirtelen valaki erősen a hátamnak csapódik. Szótlanul álltam és hallgattam a lány halk sóhajait és lihegését, ahogy kicsit meg pihen tüdeje, vártam, hogy rendeződjön a légzése, de az ugyan olyan heves volt. Hirtelen a mellkasomba dübörgő érzés fogott el, ami meg rémisztett. Teljesen új volt számomra ez az érzés óvatosan elemeltem a lány kezeit a derekamról szemeibe néztem.
-Rebecca! Sóhajtottam, ahogy újra átkarolt.Beka:
-Most mennem kell. Fogtam meg a táskám majd se szó se beszed egyenesen YoonGi után rohantam. Mikor meg láttam távolodó alakját rá gyorsított amikor utol értem hátának csapódtam majd szorosan átkaroltam. Pár perc után kibujt az ölelésemből. Szembe fordult velem, de én nem akartam elengedni, ölelni akartam, érezni akartam. Azt hiszem, beléd szeretem.
-Rebecca. Sóhajtott majd megint csak elnyomott magától.
-Yo.... n ki akartam mondani azt a nevet, ami számomra fontos lett pár nap alatt a csókját nem tudom ki verni a fejemből.
-Rebecca menj el, és ha lehet, kerülj el! Lépett hatra párat. Mikor meg hallottam ezt a mondatot felnéztem rá.
-Mi van ?! Nem azt nem! Ráztam meg a fejem majd egyet felé léptem de ő ellépet.
-kérlek, hagyj békén addig, amíg szépen szólok, menj el! Nem jelentesz nekem semmit. Nem is tudnák másképp nézni rád, mint csak egy ismerős. Felrakta a csuklyát a fejére majd faképnél hagyott.
A gondolataimmal az össze tört szívemmel. Éreztem, ahogy egy sós könnycsepp szánkózni kezd az arcomon.
-YoonGi. Kiabáltam utána hatra meg áll, de nem állt meg inkább rá gyorsított.
-Szeretlek. Suttogva meg indultam a pad fele leültem majd a lábaim felhúztam és oda hajtottam le a fejem.Jungkook POV:
JaeSung még mindig nem ért haza hiába hívogattam nem vette fel vagy kinyomta, vagy félre tette a telefont, mikor egyszer csak kicsapódót az ajtó és egy részeg JaeSung lépet be rajta utáltam ez a részt.
- Hol voltál? Hívtalak többször is, de nem vetted fel azt az átkozott telefont. Morogtam majd leültettem a kanapéra mikor leült ellökte a kezem.
- átkozott ribanc. Kiabálta és fellökte a dohányzó asztalt, ami hangos csörömpöléssel ért földet.
- Neked meg még is mi a bajod? Kiabáltam rá.
- Kikosarazott. Kezdet elnevetni, kócos tincseit kezdte el tépni, sose láttam még így.
- Ki? Ordítottam, rá mert kicsit sem értet a szóból a kezét lefogtam, hogy abba hagyja az önbántalmazást.
-Rebecca. Súgta maga elé a lány nevét majd hirtelen felindulásból ellöktem magamtól a bátyámat majd hátráltam egyet.
- Te fel akartad szedni? Néztem rá jéghideg szemekkel majd vártam a reakciót, de nem jött válsz. Kezdtem ideges lenni hangosan rákiabáltam majd kicsit meg ilyet és kerek szemekkel nézet rám.
- Igen, de ő YoonGi után futott. Vágta magát hátra a kanapén.
Kirohantam a házból majd a csuklyát a fejemre húztam. Egy ismerős személyt pillantottam meg a padon közelebb merészkedtem össze volt kuporodva, meghallhatta, hogy jövök mert felemelte a fejét, mikor meg láttam ki az a szívem ezerrel zakatolni kezdet.
-Beka? léptem még közelebb.
-Jungkook te? Mit keresel itt ? szipogott majd letörölte a könnyeit, oda mentem és leültem mellé.
-Minden rendben? kérdeztem majd finoman elkezdtem letörölgetni a könnyeit az arcáról.
-Nem. Súgta halkan maga elé, felállt meg igazgatta ruháját és felém fordult.
- jobb lesz ha most haza megyek. Meghajolt majd elindult az egyik irányba persze nem hagytam hogy egyedül mászkáljon ezért követem de úgy, hogy ne vegyen észre ami kudarcba fulladt, ugyan is észre vett és rá gyorsított lépteire.
YoonGi POV:
Épp indultam haza egyik jó barátomtól mikor meg láttam Rebeccat ijesztően nézet ki, kisírt szemek kócos haj, észre vettem, hogy folyton hátra felé nézeget mikor meg láttam a mögötte lévő férfit amint követi de mikor ő hátra néz ő elbújj vagy megállt mint ha nézelődne. Oda mentem a lányhoz majd megöleltem, de ő ellökött .
Beka POV:
Mikor YoonGi megölelt, megijedtem és ellöktem magamtól, rettenetesen fájt amiket mondott és ahogy beszélt velem.
- ó szia YoonGi. Hajoltam meg.
- Beka. Mondta ki fapofával a nevem. Ami felidegesített, újra és újra elő jöttek a könnyeim.
- Nem azt mondat nem akarsz tőlem semmit? Akkor még is mi a francért ölelgetsz NE ÉRJ HOZZÁM, hagyj beken. súgtam a végét. Majd újra elindultam. De ő Meg fogta a kezem és vissza rántott.
- Addig nem hagylak békén amíg biztonságban nem érsz haza. Morogta majd félre nézet.
- Ne aggódj meg tudom magam védeni, húztam ki a kezem de ő nem engedte erősen tartott
- YoonGi engedj el! Hallod ez fáj. húzogattam a kezem mikor valaki meg fogta a kezem és mikor fel néztem Jungkook állt ott a két fiú farkas szemet nézett egymással.