Borostyán és levelek. || BTS ff. BEFEJEZETT

11.rész- Tenni valamit

A fiúk még aznap átjöttek és elmesélték hogy mi is történt pontosan. A producer a BigHitnél dolgozik és elég messze elér a keze. Megkérte a srácokat hogy lépjenek fel egy és fél hónap múlva a városi tehetségkutatón. Ha sikerül nyerniük akár le is szerzödtethetik őket.

-Kiadhatok egy lemezt?!-kérdeztem izgatottan.
-Azt egyenlőre sajnos nem.-mondta Jin.
-Azt mondta a hapsi hogy jók voltunk de hiányzik valami.-mondta Yoongi miközben a poharával játszott.
-Valami..hmm..- tanakodtam.
-Hárman rappelunk..hárman pedig vokálozunk.- mondta Jimin.
-Szerintem van egy tippem mire gondolhatott..-jegyezte meg csendben Kook.

Mindenki felé vezette tekintetét és várták hogy elmondja mire is gondolt pontosan.
-Akárhányszor hallom magunkat a hangzás túl magas. Ha pedig mélyebben éneklünk nincs összhang.-mondta Jungkook arcát vakarászva.
-Mire gondolsz?-kérdezte Nam.
-Kell valaki aki képes rendesen kiénekelni a mély hangokat.- állt fel és kezdett körözni a szobában.
-Jó jó..és honnan szerzünk egy ilyen valakit?- kérdezte Yoongi aki már szinte majdnem aludt.

Törtem a fejem hogy honnan tudnánk beszervezni valakit. Aztán kipattant valami.. 

-Tartsunk meghallgatást.-mondtam gondolatom a csendes társaságnak.
-Nem rossz ötlet...-bólintott Nam.
-Csináljunk plakátokat és irjuk ki twitterrre!- lelkesedett Jimin.
-Remek! Csináljuk!- fokozta Kook.

Össze szedtem a lakásban az összes papírt tollat filcet ragasztót matricát és neki is álltunk. Megbeszéltük a plakátok szövegét.

"Mély a hangod és szeretsz énekelni? Mutasd meg nekünk! 6 tagú fiú csapat várja a bátor jelentkezőket 8.-án a suli tornatermében 16.00 kor!"

Összesen 102 darab plakátot készítettünk . Habár én csak a matricákat ragasztottam rájuk félkézzel... A terv az hogy holnap mindenki össze gyűlik a suli elött mikor még mincs benn senki és felragasztjuk őket mindenhova. A srácok hazamentek és hallottam a nyitott ablakomnál Jimin és Yoongi  párbeszédét.

-Nagyon helyes kis kertész szoknya volt rajta!- áradozott ruhámról Jimin.
-Fehér alsóneműje volt.-mondta Yoongi.

Amint meghallottam az ablakból neki vágtam az  eggyik műanyag poharat.

-Hé!-kiabált Yoongi fejét fogva.
-Reggel nincs késés perverzek!-förmedtem rájuk.

Taehyung pov:.

"-Reggel nincs késés perverzek!" Hallotam meg Choo-t nyitott erkély ajtómnál és kinéztem. Csak azok az idióták. De honnan nincs késés.?- követtem őket tekintetemmel. Visszaentem a szobámba aztán lefürödtem és bezuhantam az ágyamba. Reggel  csodás ébresztőmre keltem.. Összekaptam.magam felvettem az eggyen ruhámat. A reggelimet csak gyorsan bekaptam és indultam is. Épp a termünkbe sétáltam amikor megláttam egy plakátot. Mélyhangú énekelni szerető embereket keresnek. A suliban megalakult egy banda? Talán lecsekkolom őket valamikor..

Choo pov:.

Reggel a szokottnál.is korábban keltem. Út közben összeszedtük egymást.. Jiminnel az utolsó plakátot tettük ki mikor Nam hivott.

-Készen vagyunk!-ecsetelte.
-Mi is!- adtam választ.
Miután az összes plakát a helyére került kimentünk az udvarra a szokáos helyünkre és elővettem a kis naplómat majd leirtam bele az eddig történteket.
-Cica!- kiált fel Jungkook.
-Elijeszted idiota..-mondta Jin.
Junkook a cicát akarta megfogni kevés sikerrel amin jókat nevettünk. Aztán a macska hirtelen az ölembe ugrott.Ez az a macsek akit Tae legutóbb gondozott.

-Nahát..téged szeret..-keseredett el Kook.
-Most megsimogathatod.-mosolyogtam rá.
Sokáig nem üldögéltünk kinnt mivel becsengettek. Mindenki elment a saját osztályába és már vártuk a pénteket az az a meghallgatások napját.

Taehyung pov:.
Vége lehetne már a napnak..pedig még csak az első órán se vagyok túl. Unottan nézelődtem a teremben amikor Namjoon és Choo lépett be.
Nam vitte a táskáját és segített neki kipakolni. Kedves tőlle. Én is segiteni akarok neki.. Néztem.őt amikor hirtelen rám pillantott de tekintete elég fucsa volt.

Choo pov:.
Csak tudnám miért bámul rám. Agyaltam ezen aztán eszembe jutott mikor nálunk volt. Féltékeny..
A csengő hangja annyira jól esett a fülemnek..

-Choo!-kiabál be Hoseok a terembe.
-Hobi!-üdvözöltem nagy mosollyal.
-Mi ez a név?-lepődött meg.
-Hirtelen jött.-válaszoltam.
-Van kedved velem ebédelni?-kérdezte.
Az udvaron ettünk. A mi kis külön helyünkön. Bár beláttam hogy egykézzel tartani az étel dobozomat és enni elég nehéz..

-Segítek..- fogta meg Hoseok a pálcákat majd elém tartotta a falatot.
-Nyisd ki a szád! Itt jön a kis vonat!- játszadozott.
-Tudok enni egyedül is..-mondtam azzal letérdeltem a pad elé amire dobozomat raktam és igy könnyebb volt.

-Tudod most nem itt kéne térdelned Choo..-húzott ravasz mosolyt arcára.
Sejtettem mire gondolt.. de ezen sak nevettem és közben valamiért oldalra pillantottam. Taehyung a másik melletünk lévő padon ebédelt. Már egy ideje gondolkodtam rajta hogy nagyon senkivel sem barátkozik.. Felálltam és oda mentem hozzá..

-Szia..-köszöntem barátságosan.
-Taehyung hirtelen felállt és az ölében lévő ételdoboza leesett és kiborult.

-Fenébe!-szól.
-Bocsáss meg kérlek.- segitettem neki össze szedni ami kiesett.
-Semmi gond Choo..-mondta kissé csalódottan.
Ezután csak párszót váltottunk és mentünk vissza a következő óránkra. Hoseok elkisért a teremig. De miközben sétáltunk a folyosón a teremhez hallottam hogy az éppen mögöttünk ballagó Taehyungnak korog a hasa... Az óra végefelé kikéretszkedtem hogy eltudjak menni a büfébe venni valami kaját Taehyungnak..persze csak azért mert bűntudatom van hogy kiborult az ebédje. Pont akkor értem vissza mikor csengettek. Bementem a terembe és oda adtam a vásárolt kajákat.

-Hát ez?-kérdezte meglepődve.
-Nincs mit enned mivel kiborítottad miattam.Nem nézhetem ahhogy éhezel.-mondtam sajnálkozva.
Nehezen de elfogadta azt a sok kaját. Utolsó óra után a szekrényemnél álltam és próbáltam bepakolni a táskámba de az kiborult..

-Ne már...- szóltam kissé hangosan
-Segítek!-szólt valaki aki egy pillanat alatt ott térdelt elöttem.
Taehyung volt az.Fel pillantottam rá..a szemeibe. Azok a szemek még most is teljesen megigéznek.És közelebbről tényleg szép arca van. Hirtelen kezét az arcomra tette.
-A szád..-simította végig hüvellykujjával.
-Csupa seb..-nyalta meg alsó ajkát.
-Tae..-suttogtam de ő csak közeledett ajkaink szinte majdnem össze értek..
-Nem lehet..-sutogta olyan közelről hogy minden lélegzetét éreztem. Össze pakolta a holmiaimat és el ment.
-Tae..-motyogtam miközben elsétált..

Hoseok és Nam haza kísért. Nem tudják mi történt..Mikor megálltunk a kapunknál felpillantottam Tae erkélyére. Csak állt és nézett..

Sziasztok! Kisseb kihagyás után itt a Borostyán és levelek 11. része. Ha tetszett akkor kérlek szavazz! :) Köszii~ 💜✌