Reggel korábban keltem hogy bemehessek a suliba amíg nincs bent senki. Körbe jártam a termeket ,folyosókat de sehhol semmi. Az udvaron folytattam keresgélésemet. A sulinak van egy kissebb "beugrója" ahhol néhány biciklit tesznek le. Valamiért ott is körbe akartam szaglászni. Amikor hangokat hallottam. Valaki beszélt valakihez vagy...valamihez. Kipillantottam a sarokból és megláttam Taehyung-ot miközben egy macska elött guggolt. Ahogy láttam megetette és meg simogatta.
-Edd meg mind cicus!-mondta és közben mosolygott. Milyen szép a mosolya..Előrébb léptem de belerugtam egy kissebb kavicsba ami elurult. Tae észtevette hogy a fal másik oldalán mozgásvan. Lassan felállt és elindult. Össze szorítottam a szemem és reméltem nem lát meg.
-Mit művelsz? Miért koslatsz utánnam?-kérdezte ingerülten.
-Én nem..csak..-be sem felyeztem a mondatot megfogta csuklóimat és a falnak nyomott. Nem bírtam megszabadulni. Félelmemben könnyezni kezdtem de amint meglátta elengedett és elment. Leültem a földre és néztem magamelé. Össze szedtem magam és folytattam a keresgélést de sehhol semmi. Félek hogy rossz kezekbekerül...Lassan bementem az épületbe és Namjoon várt a termünk elött.-Jó reggelt! Megtaláltad?-kérdezte kiváncsian.
-Nem..-motyogtam.**Tae szemszöge:**
Kb 2 hét telt el amióta megtaláltam azt a jegyzetfüzetet. Még mindíg nem tudom kié lehet. De valami nem hagy myugodni.Az a lány mit csinált a mulkor kora reggel a suliban? Miért van az hogy amikor ránézek akkor végig fut a hideg rajtam.?
**Choo-szemszöge:**
Két hét telt el és sehol sincs. Kezdek félni hogy valaki megtalálta. Elmaradt egy órám ezért Nam és én kiültünk a padra mint mindíg.
-Szomjas vagyok..-nyavajgott Nam.
-Menj el üdítőért.-mondtam.
-Nincs kedvem..-mondta hisztisen.
Néha rosszabb mint 10 másik lány..
Addig nyaggatott míg be nem adtam neki a derekam és elmentem az italautomatához. Sétaközben elméláztam és mikor felpillantottam Tae üllt az automata mellett. Nagyot nyeltem és odasétáltam. Beütottem a számokat a gépbe majd hirtelen..-Neharagudj..-szólalt meg Tae az öklével takarta arcát.
-Én..?Nem haragszom..-mondtam bizonytalanul.
-Nagyon fájt ahhogy megszorítottalak?-kérdezte aggódva.
Aprót bólintottam jelezve hogy nem fájt..
Hosszasan a szemembenézett alsó ajkát megnyalva. Zavarbajöttem és lesütottem a szemem.-Mit is mondtál hogy hivnak?-kérdezte zavart tekintettel.
-Choo..Choo-Hee.-mutatkoztaam be amit meghajlásom követett. Majd ő is bemutatkozott. Megvettem az üdítőket majd elköszöntem tőle. Elindultam de valamiért vissza pillantottam rá.. Ő pedig ott állt és engem nézett. Vissza értem Namjoon hoz és megittuk az üdítőnket majd vissza mentünk hisz kezdődött az óra.-Délután-
Haza értünk és Nam átjött videójátékozni egész estig.Kikísértem a kapuig elköszöntünk egymásstól és hazament. Valami oknál fogva oda pillantottam Tae erkélyére és ott ragadt a rekintetem. Ott állt és a korláton könyökölt. Haját gyengéden lengette a szellő. Hosszasan néztem amikor észre vette. Rám nézett és halvány mosolyt görbített szájára. Vissza mosolyogtam és intettem neki majd bement..és azzal én is. Lefürödtem és ledőltem az ágyamra..gondolataim körkörös táncot jártak. De leginkább az érdekelt hogy hol lehet a naplól és hogy Taehyung miért ilyen..Azzal mélyen elaludtam..
ESTÁS LEYENDO
Borostyán és levelek. || BTS ff. BEFEJEZETT
FanficCho-Hee egy 19 éves gimmnazista lány aki minden gondolatát egy vastag jegyzet tömbbe ir amit csak "naplójának hív". Gyerekkori barátja Namjoon pedig mindig melle áll és segít neki. E-közben a szemközti házba új lakók érkeznek. Cho-Hee élete fenekest...