Borostyán és levelek. || BTS ff. BEFEJEZETT

15.rész-Megdolgozni a sikerért

Ott álltunk karjaink összefonódva a suli eldugott részénél. 15 perce vagyunk itt és a csókok ölelések és sóhajok csak úgy váltogatják egymást. Az óráinknak már vége és a próba csak egy óra múlva lessz.

-Lassan mennünk kellene..-szólt közbe Tae csókunkba.
-Igen..-húzódtam el tőle de még így is közel voltunk egymáshoz.

Nehezen de sikerült elválnunk egymástól és elindultunk a tornatermünkhöz ahhol a srácok már ott voltak.

-Hol voltatok?-kérdezte kiváncsian Yoongi.
-Hát..-kezdett bele Tae de nem tudta mit is mondjon.
-Vissza szaladtunk az ebédlőbe! Ott hagytam a telefonom és Tae segített megkeresni.!Meg lett!-mutattam a kezembenlévő készülékre.
-Remek..akkor kezdjünk el gyakorolni!-kiáltott fel Nam olyan határozottsággal hogy körülötte csak szikrázott a levegő.

A fiúk keményen dolgoznak. Nem lehet könnyű táncközben énekelni. Apropó a dal!
A srácok egy fantasztikus dalt irtak.
"We are Bulletproof" eszméletlen.
Tökéletes rapline-t alakitottak ki elég rosszfiús hatást kelt. 3 hét van a versenyig. Alig várom már...

-Szünet!-kiállt Nam.
Mindenki a földre esik és hatalmasakat fujtat. Körbejárom a fiúkat és mindenkinek egy kisflakon vizet adok.
-Ahh ez nagyon jó!-kiáltja Jimin és magára önti a palack tartalmának felét.
-Köszönöm!-pillant rám Hoseok megfogva a kis palackot.
Csak egy aprót mosolyogtam.
-Összegezzük..-csapta össze tenyerét Nam.
-Nos...-kezdett bele Jin.
-Jimin az elején próbáld magad egy kisit jobban beleélni de amúgy király. Taehyung te néhol elfelejted a koreográfiát.-mondta Jin kissé szigorúan nézve a két fiúra.
-Igyekszünk!-válaszolták egyszerre.
Bár láttam kicsit szégyellik magukat.

-Fiúk..-szóltam kissé bátortalanul.
Mindenki rám nézett és várták hogy mit is akarok.
-Ne adjátok fel! Mindennap küzdenifogtok!Tifogjátok megnyerni! Ha meg nem akkor mivan?!Ez csak egy verseny! De legalább megpróbáltátok!- lelkesítettem őket és a szemem nem maradt szárazon.

-Hallotátok?!-kiáltott Kook.
Mindenkibe sikerült erőt lehelnem .
-GYERÜNK!-kiáltották egyszerre és folytatták a gyakorlást. Még keményebben dolgoztak. A sarokban megláttam egy padot és úgy döntöttem onnan figyelek tovább. Mennyi verejték és mennyi akarat. Lenyűgözőek.

Este fél kilenc.

-Elég lessz mára.-ereszkedett térdre Nam.
Mindenki tapsolt és fütyült ezzel megköszönve egymásnak a kemény munkát.
Átöltöztek és mindenki elköszönve indult haza. Mi is így tettünk 3-an. Tae,Nam és Én. Haza felé a dalukat énekelgettem már amennyire tudtam a szöveget.
Miután Nam elköszönt tőllünk és bement  ketten maradtunk.

-Nagyszerű voltál ma!-dícsértem meg Tae-t.
-Mert erőt adsz nekem!-kacsintott rám egy széles mosolyt vetve arcára.
Álltunk még egy ideig de Tae megtörte a csendet.
-Figyelj Choo..Akkor most mi is van velünk?-kérdezte s közben végigsimított karomon.
-Csókolóztunk..nem is egyszer..azthiszem eggyütt vagyunk..-sütöttem.le szemeimet.
-Milessz Hoseok al? Nem zavar?-próbált szemebe nézni.
-Nem zavar. Idővel csak barátok leszünk megint.És megbocsájtok neki.-mosolyogtam rá.
-Akkor nem is zavartatom magam..-fogta meg állam hogy a szemébe nézhessek. Másik kezét derekamra tette. Tudtam mikövetkezik. Én egyszeüen csak hátába kapaszkodtam és úgy csókolóztunk. Most is úgy csókol mintha nem lenne holnap.

Akár már most is meghalhatnék.

Elengedtük egymás és egy "Jó éjt"-el el is köszöntünk. Belépve a házba egy kissé zavart Anyával találkoztam.

Megint elkell mesélnem mindent. Igaz?

-ChooHee!-szólt kissé értetlenül és kiváncsian.
Lassan megfordultam hogy szemébe nézzek.
-Igen?-ejtettem kínos mosolyt arcomra.
-Mit láttam az  imént?-kérdezett mostmár kissé ingerülten.

Nem hazudhattam  vagy kertelhettem. Anya az Anya..Így mindent elmeséltem töviről hegyire. Amit persze végig is hallgatott. A vacsorám befejezte után szobámba battyogtam azon belül a fürdőbe. Kiengettem az addig "gombócban" lévő hajam. A zuhany alá álltam és hagytam hogy a forró víz lemossa az az napi mocskot. Szobámba belépve és látva hogy Tae még nem alszik hisz a villany még ég. De őmaga az erkélyen állt és csak bámult. Kalimpálni kezdtem amit észre is vett. Össze vissza integettünk egymásnak és úgy döntöttünk hogy inkább alszunk.
Az ágyamba is bújtam a lehető legkényelmesebb pozícíóban és fél álomban lehettem amikor telefonom rezgett meg egy pillanatra. SMS.
-Tae?-kérdeztem mintha bárki is válaszolna.

"Csókolj meg újra"

-Bolond. Miért nem alszik?-kérdeztem szintén magamtól és válaszoltam.

"Semmi akadálya."

Pár pillanat múlva jött a válasz.

"Alig várom"

Leraktam telefonom és mostmár el aludtam.

Köszönöm hogy ezt is elolvastad! :) ✌💜