Kb 1 hét telt el amióta vissza került hozzám a naplóm. Aminek persze örülök minden ugy van ahhogy ezelőtt. Viszont.. Tae még csak rám sem néz.
-Choo!-lengette kezét elöttem Nam majd kiábrándított bambulásomból.
-Hm? Mondtál valamit?-kérdeztem vissza.
-Akkor eljössz?-kérdezte unottan.
-Nem tudom még.-adtam választ.Igen...Nam elhivott karaokezni néhány barátjával. Ismerem őket nincs velük semmi baj aranyosak mind.
Namjoon Choo!-kiabált be valaki az osztályterembe.
-Ah Hoseok! Szia!-üdvözöltem kedvesen.
-Tudod már?-kérdezte kiváncsian utalva a karaokie-hétvégére.
-Mindenki ott lessz Choo..-mondta Nam győzködve.
-Midenki? Huh.?-adtam a választ értetlenkedve.
-Mindenki...Jin,Jimin,Suga,Hoseok, Kookie, meg én!-kacsintott rám és hozzá egy 1000wattos mosolyt dobott.
-Oké...-eggyeztem bele.
Hoseok ugrált örömében Nam pedig csak nevette. Hoseok ohh igen Nam által ismertem meg mint a többieket kb 2-3 éve. Néha elszoktunk menni eggyüt csinálni valamit. Viccesek és kedvesek.-Akkor Holnap este 7-kor nállatok.-mondta Hoseok Nam-nak és ismét rámkacsintott.
Time skip~~~~~~~~
Szombat délután van és még mindíg a hajammal bibelődök. Ohh igen kb reggel óta azon elmélkedem hogy mit kezdjek vele. Otthagytam a folyosón lévő tükröt és felmentem a szobámba. Az ablakhoz mentem és kinyitottam azt. Szerencsére pont az utca másik oldalára nyílík. Kikönyököltem és csak nézelődtem mindenfelé amerre csak elláttam. Valamilyen oknál fogva a tekintetem Tae erkélyére került. Ismét lejátszódott az a pillanat amikor az erkélyen álltunk és megkért ne szeressek belé. De ma este jót szórakozom a barátaimmal így ez engem nem érdekelt. Lassan idő. A ruhámmal sokat nem bíbelődtem. Egy fekete térd fölöttig érő rakott szoknya egy fehér póló egy lapostalpú fekete lakk cipő. Az összes sminkem csupán egy kis szempillaspirál. A táskámba bedobálva ami fontos lehet. A hajam...ugy hagytam kiengedve. Átsétáltam Nam kapujához aki éppen becsukta azt.
-Irány a karaokie bár!-szólt öklét a magasba emelve.
Elindultunk és szépen lassan csatlakoztak hozzánk a többiek is. Nam Jin-el beszélgetett és a többiek is beszélgettek. Én hátul sétáltam majd Jimin csatlakozott magányos társaságomhoz.-Csendben vagy ma este..-szólt kezeit tarkójára téve.
-Mit mondjak?-kérdeztem.
-Van már barátod?-kérdezte rosszfiús tekintettel.
-N-nincs..-hajtottam le fejem.
-Ohh akkor még szűz vagy?-kérdeze kíváncsian.
-Hagyd már ezt..-szólt közbe Hoseok.
-Mindennek megvan a maga helye és ideje igaz?-nézett rám mosolyogva.
Csak aprót hajoltam kimutatva eggyetértésemet. Kb félóra alatt oda is
értünk. Megkapuk a szobánkat és kezdődött a buli. Mindenki énekelt és táncolt mindenkivel.-Milenne ha kiszaladnánk a szemben lévő vegyesboltba?-kérdezett Hoseok.
-Oké!-eggyeztem bele.
Besétáltunk és csak a sorok között sétálgattunk. Hoseok az üdítőket nézegette.
-Nam mesélte hogy mostanában szomorú vagy. Igaz hogy elutasítottak?-kérdeze miközben lehajtotta fejét és eggyik kezében egy dobozt forgatott.
-Igen..-válaszomat egy nagy sóhaj követte.
-Tudod Choo...azért utasított el mert gyenge..megijedt a tudadtól hogy valaki szeretheti.-mondta lassan felémfordulva.
Hoseok szemeiben valami volt. Láttam..mi ketten nagyon jó barátok vagyunk. És az ember meghallgatja a barátja\i tanácsát. Hoseok rám mosolygott és a kasszához indult követtem én is. Vissza mentünk a többiekhez. Nam eléggé felöntött a garatra és érezte a ritmust az átlagnál jobban.-Hát ez K.O!-nevette Suga gúnyosan.
-Megfoghalni a sok piától!-nevetett szintén Kookie.
Lassan véget vetettünk a bulinak. A kijáratnál Jin és Suga vállára kapta a részeg Nam-ot.
-Szólj a családjának ma nállunk alszik.-kért Jin.
Jimin és Kook is elindultak haza. Majd én is .
-Nem gondolod hogy egyedül a sötét utcákon haza mész. Haza kisérlek.-mondta Hoseok aggódva.
-De lekésed az utolsó vonatod.-aggódtam.
-Talán Kookie-k befogadnak estére.-mondta lazán.
-Aludj nálunk.!-ajánlottam fel.
Hoseok ravasz mosolyt húzott szájára.
-A nappaliban a el tudsz aludni.-mondtam.
-Rendben.!-túrt hajába.
Elindultunk hozzánk Hoseok egész úton beszélt és a vicceivel fárasztott. Amiket nevetésemmel értékeltem. Mikor az utcánk sarkához értünk és közeledtünk a házhoz megpillantottam Tae-t az erkélyen. Egymásra pillantottunk de elfodultam.-Minden rendben?-kérdezte Hoseok derekamat átkarolva.
-Persze!-felpillantottam az erkélyre de Tae eltűnt.
-Gyere csak!-invitáltam beljebb barátomat.
-Szép házatok van.!-dícsért Hoseok.
-Menj fürödj le. Addig csinálok egy kis teát.- szólítottam.
Hoseok elment lefürödni és megcsináltam a teát.Felmentem a bátyám szobájába és előszedtem egy pólót és egy nadrágot Hoseok számára. Lementem a nappaliba és ott ült törölközőbe csavarva."Szerencséd!"
-Tessék.Ezeket kölcsön adom.-dobtam ölébe a ruhákat.
-Ohh.-lepődött meg.
-A báttyámé.-mondtam közben tálaltam fel a teát. Majd leültem. Végig pillantottam rajta.. Nagyon jó teste van az biztos..és az a has..néztem Őt közben csak kortyolgattam. Elment felöltözni és én próbáltam addig fejemet normál szinűre váltani a vörös helyett.
-Köszönöm a teát!-hálálkodott.
Kínos csend..nagy kínos csend..
-Choo...nem húzom az időt. Most van lehetőségem.!-kezdett bele lelkesen.
Én pedig hatalmas szemekkel néztem rá. Mit akarhat? Hoseok közelebb ült és kezét a combomra tette a mássikal a hajammal játszadozott nagyon közel volt hozzám de a tekintetemet más felé vetettem.
-Kérlek nézz rám...!-kért.
-Hoseok...-suttogtam.
Rájöttem mit akarhat..behunytam a szemem és vártam hogy megtegye..-Szeretlek..-azzal ajkamra hajolt.
Abban a pillanatban úgy éreztem magam mint aki előszőr tépettbe. Teljesen elkábított. Többet és többet akartam. Ugy éreztem sosem elég.
Elhajolt tőlem és ajkaink között csillogó nyálcsík futott.-Most csókolóztál először?-kérdezte mosolyogva.
Aprót bolintottam nem tudtam megszolalni. És ujra megtette.
Így telt az éjjel míg el nem aludtunk..
A fejemben meg sem fordult Taehyung.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Borostyán és levelek. || BTS ff. BEFEJEZETT
FanficCho-Hee egy 19 éves gimmnazista lány aki minden gondolatát egy vastag jegyzet tömbbe ir amit csak "naplójának hív". Gyerekkori barátja Namjoon pedig mindig melle áll és segít neki. E-közben a szemközti házba új lakók érkeznek. Cho-Hee élete fenekest...