6. Rég eltűnt emlékek

114 10 0
                                    

  Taehyung az ágyamon ült ölében az édesen alvó Vaníliával. Felnézett és elmosolyodott.

-Nézd!- mutatott a kisállatra.

-Mit keresel itt?

-Igazából téged kerestelek, de utána belefutottam ebbe a kis apróságba. A folyosón rohangált és olyan elveszettnek tűnt.

-És megtudhatnám miért kerestél?

Felállt az ágyról és elém sétált.

-Apa azt mondta elutazunk.

-"Mi"?

-Te és én.

-MICSODA?

-Azt mondta, a bálon túlságosan külön váltunk. Szeretné, ha egy kicsit jobban megismerkednénk és közelebb kerülnénk egymáshoz az esküvő előtt. Elmondása szerint fontos, hogy a házas felek tudjanak egymásra támaszkodni.

-És mennyi időre megyünk?

-9 hónapra.-nem bírtam megszólalni. 9 hónapig össze leszek zárva ezzel az fajankóval?

-Ne aggódj!-közelebb jött, kezeit a derekam köré fonta, majd a fülemhez hajolt.-Jó kezekben leszel.

Ellöktem magamtól és kirongyoltam a folyosóra. Csak céltalanul sétálgattam. Befordultam egy igen ismerős folyosóra. Az előttem terpeszkedő ajtó árulkodott arról, hogy hol is vagyok. Benyitottam és ugyan az a szoba fogadott, ahol az érkezésem napján összefutottam Hoseokkal.

Leültem a zongorához és elkezdtem azt a bizonyos dallamot. Körülbelül a felénél jártam, mikor nyitódott az ajtó. Yoongi lépett be a terembe.

-Mit csinálsz itt?- förmedt rám.

-Én csak....

-Azt kérdeztem, mit csinálsz itt? Ki engedte meg, hogy hozzányúlj a zongorámhoz?

-Ne haragudj.-hajtottam le a fejem és elhagytam a termet. Szomorúan ballagtam a folyosón. Egyszer csak beleütköztem valakibe. Felnéztem és a személyében Jint véltem felfedezni.

-Ne haragudj.-mondat szomorkásan.

-Semmi baj. Minden rendben?-most az először volt velem ilyen.

-Nem akarlak a gondjaimmal bombázni.-nem vártam meg míg válaszol, otthagytam.

Rá kellett jönnöm, hogy teljesen eltévedtem. Ebben a kastélyban miért egyforma minden folyosó? Ahogy mentem jobbra-balra, zsákutcába kötöttem ki. Egy kisebb ajtó volt ott. Gondoltam megnézem hová vezet. Kinyitottam és a szemem elé tárult egy szűk csigalépcső. Csak felülről szűrődött be fény. Körülbelül öt perc múlva felértem a lépcső tetejére. Egy ugyan olyan pici ajtó vezetett kifelé, mint amin bejöttem. Egy gyönyörű üvegház tárult a szemeim elé.

 Egy gyönyörű üvegház tárult a szemeim elé

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
The kingdomWhere stories live. Discover now