Csak téged szeretlek... (Deku x Kacchan)[BNHA]

2.fejezet

Sziasztok! 😁👋🏻👋🏻

Tegnap éjjel úgy éjfél körül végre engedte az időm és gép elé ültem.(nem mintha olyan elfoglalt lennék, nehogy azt higgyétek inkább csak a lustaság) Akkor olvastam el a régen írt kommenteket és le döbbentem a csillagok és nézettsége számán. Tudom nem sok, de hihetetlenül jól esik. Akkor ott olyat tudtam volna sikítani örömömben, hogy a ház ketté reped az egyetlen probléma, hogy ha ezt megettem volna valószínűleg a családtagjaim kinyírtak volna. Köszönöm mindenkinek, aki elolvasta a részt és támogat. Esküszöm több ilyen kimaradás nem lesz. Na de nem is húzom tovább a szót, és aki elolvasta ezt a hosszú szöveget itt az olvasmány előtt annak üzenem, hogy abba hagyom a szócséplést. Jó olvasást kívánok mindenkinek.😍💕💕

~Zs

A hosszú és kínos buszút után végre megérkeztünk az onsenhez, ami arra szolgál, hogy megszálljunk a küldetés előtt és utána kipihenjük a fáradságunkat. Pechünkre közös szobát kaptunk. Kacchan nem éppen örült annak, hogy közel kell lennünk egymáshoz. Három napot töltünk, itt mielőtt haza indulnánk. Már elég későre jár, így a fürdés és alvás mellett döntöttem.

- Elmegyek fürdeni. – mondja Kacchan és behúzza maga mögött az ajtót. Nekem a nyálam is összefut a képre, ahogyan a vízcseppek futkosnak a testén és piros lesz az arca a meleg víztől. Ahh már megint ilyesmin gondolkodom. Egyszerűen nem bírok magammal, csak félek Kacchan hogyan reagálna, ha közelednék felé. Biztosan leordítana és felrobbantana. Nem kéne együtt fürödnünk, mert a végén még nem tudom elrejteni mennyire is kivan éhezve a testem rá.

Miután visszaért a fürdőből én is neki indultam egy lubickolásnak. A víz kellemesen meleg volt és megnyugtatott a szabad ég látványa a fejem fölött. A csillagok ékszerekként ragyogtak, a hold pedig tökéletesen telt volt, mint egy most vásárolt, bontatlan sajt. Szemeimet lecsuktam és élveztem az enyhe szellőt, ami meglebbentette arcomba lógó fürtjeimet.

- Bárcsak ez az utazás jól sikerülnek, kettőnk számára. – nyitottam ki a szememet, mire egy hullócsillag esett le az égről. Halványan elmosolyodtam és ki kászálódtam a vízből.

Szobánkba érve Kacchan dühöngő fejét láttam. Már rákérdeztem volna, hogy mi a baj, amikor megpillantottam a problémát. Közös futont kaptunk. Ami azt jelenti, hogy együtt alszunk. Közel egymáshoz. Nem tudtam, hogy örüljek e vagy sírjak, de inkább semmilyen reakciót nem mutattam nehogy felbőszítsem az így is idegroppanásban szenvedő gyerekkori barátomat.

- Hát, ha nincs mit tenni. – mondom és bemásztam a takaró alá, a fal felé fordultam és elmormogtam egy jó éjszakát. Őszintén kicsikét sem voltam fáradt, de évekkel ezelőtt volt, hogy Kacchan ilyen közel volt hozzám, muszáj kihasználni. Ezért azt tervezem, amint elaludt közelebb férkőzöm hozzá. *huncut mosoly*

Megéreztem magam mögött a paplan susogását. Óvatosan hátra fordultam és kidolgozott hátát láttam meg. A futon legszéléhez feküdt, így közel egy méter távolság volt köztünk.

- Ha közelebb mersz jönni, megöllek. – mondta a Kacchanhoz illő hanglejtéssel. Mosolyogva felé fordultam és a hátát kezdtem el szuggerálni egészen addig, míg egyenletes szuszogását meg nem hallottam. Ördögi mosolyomat felvéve közelebb araszoltam és hátának döntöttem homlokom. Férfias illata szétáradt az orromba. Istenem olyan bódító, hogy mindjárt itt helyben elájulok. – Megmondtam, hogy ne gyere közelebb. – hallottam meg álmos hangját. Megrökönyödtem és lehunytam a szemeimet alvást tettetve. Éreztem, hogy megfordul és arcomat nézi. Nyugodtan vettem a levegőt végül is a legrosszabb, ami történhet, hogy felrobbant.

Hatalmas meglepetés ért, meleg kezét arcomhoz érintette és simogatni kezdett. Megdöbbenve vártam mit is tesz. Nem tagadom, félek Kacchantól, de annál is jobban kívánom, így bármit megtennék érte, de azt nem tudom, ő mit akar tőlem, újra találkozásunk óta még a normálisnál is kevesebbet ér hozzám, mintha nem akarnak kontaktust teremteni. Továbbra is arcomat simogatja. Annyira kellemes érzés, hogy a végén tényleg elalszom.

- Buta Deku. Mégis mit csináljak veled? – kérdezte saját magától, majd közelebb húzott magához. Arcomat mellkasába temettem, míg ő a kezeivel átkarolt és nem engedett. Kacchan annyira szeretlek, szívtam be szomorúan a pólójából áradó illatát. Majd szép lassan elnyomott minket az álom, úgy kapaszkodtunk egymásba mind, ha nem lenne holnap és ez a rövid éjszaka soha nem érne véget. 

Hát ennyi lenne, sajnos ez sem lett egy hosszú rész... De esküszöm, hogy egy hét múlva hozom a folytatást és most nem kell hónapokat várni. 🤞🏻🤞🏻Remélem tetszett, nyugodtan írjatok kommenteket és csillagozzatok brutálisan fogok neki örülni. 

 Sziasztok!💕💕

~Zs