Hola,chico del Roller!(Hello,te srác a Rollerből!)

Tizenkettő>

Hello,te srác a Rollerből!
Tudtam hogy lehet rá esély,hogy esetleg jársz valakivel,de ahogy mindig úgy most is figyelmen kívül hagytam a lehetőségeket.Na és így jutottam el odáig,hogy a Roller wc-jében sírjak.
Szép hely erre.
Olyan butának érzem magam,hogy azt hittem lehet nálad esélyem,és hogy annyit álmodoztam kettőnkről,méghozzá egy olyan módon amiről fogalmad sincs.
Gyerekes vagyok!Igen az!Hogy azt hittem felfigyelne rám egy olyan srác mint te,Matteo.
De olyan nehéz így,hogy ahányszor csak rám mosolyogsz a hasam földrengést generál önmagában.
Mindegy is,mert ignorálni fogom ezeket önmagamban.Figyelmen kivül hagyom azt a szeretetet,és vonzódást amit irántad érzek.

Feladó:Egy elfeledett lány

Átolvastam a levelet,bár nagyon nehéz volt.Túl nedves volt a könnyeimtől,és elmosta az írásom.
A tollammal együtt begyömöszöltem a táskámba.
Lehajtottam a fejem,és úgy zokogtam mint még soha.Végül már a kezemmel fogtam be a szám,hogy senki meg ne halljon.Borzalmas lenne ha valaki meglátna ebben az állapotban.
Le kéne törölnöm a könnyeim,és hazamennem mintha semmi sem történt volna,de nem megy...
A kabátom zsebéből kihúztam pár gyűrött zsebkendőt,és letöröltem a könnyeim.Milyen szerencse is,hogy nincs rajtam smink.
Felálltam,és a vállamra vetettem a táskám.
Hirtelen valaki kinyitotta az ajtót.

-Luna!Mit csinálsz itt?

Nem válaszoltam.Így állni Matteo előtt maga volt a rémálom.

-Sírtál?

-N..nem,dehogy...

Elindultam az ajtó felé,de nem tudtam kimenni.Matteo elém állt.

-Nem megyünk el innen amíg el nem mondod-jelentette ki,majd becsukta az ajtót.És higgyétek el...a végtelenségig ott maradtam volna vele.