Hola,chico del Roller!(Hello,te srác a Rollerből!)

Huszonkilenc>

-Ámbar tervelte ki az egészet!

-Mit?

-Miután elmondta ki az anonim,és te elszaladtál,odajött hozzánk interjút kérni.Feltette a kérdéseket,amikre esküszöm Matteo nem úgy válaszolt ahogy láttad!Azt csak megszerkesztették!

-Honnan tudjam,hogy igazat mondasz-e?A legjobb barátja vagy.Világos,hogy bármit megteszel,hogy megvédd őt!

-Matteo nem az a tipikus nőcsábász.Higgy nekem!Alig volt egy-két csaja egész életében.Ugyanolyan félénk mint te!

-Nem tudom Gastón.Matteo és én nem ismerjük egymást annyira.

-Akkor ismerkedjetek meg!Mibe kerülne ez neked,de komolyan?Egész életedben leveleket akarsz írni neki?Mikor fogsz végre szembenézni vele?

-Nem az a baj,hogy nem merek eléállni.Az a progléma,hogy nem tudom neki elmondani mit érzek iránta!

-Mit érzel iránta?

-Szerelmet-válaszoltam félénken.

-Nem is kell ennél több.Fuss,és mondd el neki mennyire szereted őt!

-Most?Mi..miért?Még nem jött el az ideje...

-Mert most vagy soha,Luna.-mondta majd megragadta a karom,és elkezdett húzni.Ellenálltam neki.Mi baja??

-Gastón hagyj ezzel!Még nem állok készen rá!

-Ha azt mondom,hogy Matteo épp most ül be egy kocsiba a családjával,hogy kimenjenek a reptérre,és elmenjenek három hónapra Itáliába,ahol csomó csajjal fog találkozni,akkor készen állsz?

A szívem abbahagyta a dobogást,és most elöszőr éreztem valódi félelmet.

-Igen...készen állok.

-Akkor menj,és mondj neki egy jó okot hogy maradjon!Ne veszíts el valakit gyávaságból,Luna.Most nem elég ha írsz egy levelet.

-Matteo nem megy el,me..mert elmegyek megkeresni!-vettem egy mély levegőt,hogy nekifogjak a futásnak.Vagy tizenöt háztömböt kell fussak a Rollerig,hogy megállíthassam az autót.

-Köszönöm Gastón,te vagy a legjobb!

-Sok szerencsét Luna!

A kezemmel megragadtam a medálom,és elkezdtem futni.