Stray Kids- Oneshots

Új suli:1.-Chan

Nehéz új környezetbe érkezni. Főleg ha az távol van az otthonodtól. Amikor Seoul-ba költöztunk a nyáron, azt hittem, hogy én nagyon jól elleszek itt és szinten semmit sem fog változni az életem. Hah, jó vicc. Más a kúltúra (jó értelemben), másak az emberek, másak az ételek és ami engem leginkább érint, másak az iskolák.
Ma reggel, ezen az átkozott napon, az iskola legelső napján, a telefonom ébresztője keltett fel legédesebb álmaimból. Persze , mint ügyes és könnyen ébredő ember, reflexből a szundi gombot nyomtam meg és folytattam a szunyókálást.
- Ó T/N!!!!!!!!!!!!!!!- jön be anyám a szobámba hangosan-  HA MOST NEM KELSZ FEL, AKKOR ELKÉSEL AZ ÚJ ISKOLÁDBÓL, EZZEL KI TUDJA MILYEN BENYOMÁST TÉVE A TÖBBIEKRE!!!- mondta ördögien, mire én úgy kipattantam a pihe-puha ágyikómból, mint aki egy kenguruval próbál versenybe szállni.
- Ébren vagyok!- kiáltottam olyan hajjal, mintha egy tornádó utáni madárfészek lenne a fejemen.
- Rendben, akkor menj a fürdőbe,majd gyere reggelizni!- és ezzel el is tűnt.
   Kivánszorogtam a fürdőszobába, ahonnan egy gyors zuhany,fogmosás és fésülködés után, korgó gyomorral mentem le enni. Útközben voltam olyan okos, hogy rápillantsak telefonom kijelzőjére, ami egy nem éppen tetszetős időt mutatott. Ennek örömére Narutonál is gyorsabban futottam le a lépcsőn, vettem el a kajámat anyukámtól (akinek idő közben adtam egy puszit), és indultam el a suliba.
    Amikor beléptem, vagy inkáb berohantam a hatalmas épületbe, azt sem tudtam, merre van előre. Szerencsém volt, hogy a porta az ajtó mellett volt, mert így meg tudtam kérdezni, hogy merre van a termem.
- Jó napot, merre van a 4-es terem?- kérdeztem az aranyos nénitől, aki a pult mögött ült.
- A földszinten van, a folyosó végén balra.- mondta mosolyogva.
- Köszönöm szépen.- mondtam, és ebben a pillanatban csengettek, úgyhogy megint rohannom kellett.
Amikor a terem elé értem, megpillantottam egy nagyon helyes srácot. Először azt hittem, hogy ő is egy diák, de aztán rájöttem, hogy ő lesz az osztályfőnököm. Én hülye, elfelejtettem, hogy ez egy olyan suli, ahol a fiatal tanárok taníthatnak és fejlődhetnek, hogy később könnyebben végezhessék a munkájukat.
- Szia! Te biztos T/N vagy! Én Bang Chan vagyok, de nyugodtan hívj Chan-nak. Én leszek az ofőd, de szerintem erre te is rájöttél.- mondta, majd kicsit elnevette magát. Úgy érzem jó lesz ez a suli *winkwink*- Ha szólok akkor gyere be okés?- kérdezte, mire én pánikomban csak egy aprót bólintottam.- Nyugi, nem kell félned, lesznek barátaid és ha bármilyen probléma adódik, akkor jöhetsz nyugodtan hozzám is.- intézte szavait hozzám,miközben a vállamra tette a kezét. Még egyszer rám mosolygott, majd bement az osztályba.
És én, amíg ő beszélt, ott álltam kint. Mindenféle gondolat átfutott az agyamon, már azt is elképzeltem, hogy hogyan fognak engem bezárni egy szekrénybe vagy egy szertárba, vagy, hogy hogyan fogom egyedül ülni az ebédlőben. Már készültem volna hazamenni, amikor hirtelen nyílt az ajtó, amin én minden magabiztosságomat összeszedve beléptem.
- Sziasztok én T/N vagyok, örülök, hogy itt lehetek. Magyarországból jöttem, aminek a létezéséről lehet, hogy nem is tudtok.- erre mindenki felnevetett. Ezazz egy jó pont.- Remélem, hogy jól ki fogunk jönni!- fejeztem be a mondandómat.
- Rendben T/N, köszönjük a bemutatkozásodat. Kérlek ülj le Jaemin mellé. Jaemin légyszi nyújtsd fel a kezedet.- mondta, mire egy tök aranyos srác lendídette mancsát a magasba.
Odasétáltam hozzá, majd leültem mellé.
- Szia T/N! Én, mint ahogy az előbb is hallottad Jaemin vagyok. Remélem jóban leszünk! Tök király lenne, nem? Juuuuj amúgy szereted a barackokat????- rohamozott le Jaemin a kérdéseivel. Nagyon cukinak tűnik, hátha jóban leszünk.
- Ömmmmm, de nagyon jó lenne, és igen , nagyon szeretem a barackot.- válaszoltam a furcsa kérdésére.
- Rendben srácok!- kezdett a mondandójába Chan- Ez az első óra az ismerkedéssel fog telni, mindenki nyugodtan beszélgessen. Már csak a következő óra lesz megtartva, ami testnevelés lesz. És azt is én fogom tartani, szóval nagyjából meg is úsztátok az első napot. Akkor egy óra múlva találkozunk. Sziasztok!- és ezzel el is hagyta a termet.
    Jaeminnel beszélgettem ebben az egy órában. Nagyon kedves, jófej és vicces fiúra, és reményeim szerint egy legjobb barátra lelhettem benne. Egy probléma volt, hogy hamar elérkezett a tesi óra. Gyorsan átöltöztünk, majd mentünk is be a hatalmas terembe.
- Na srácok! Ki mit akar csinálni?- kérdezte Bang Chan.
- Semmit!- kiáltott fel Chenle, mire mindenki felröhögött.
- Hát jó, akkor 10 fekvőtámasz neked.- mondta, majd kacsintott egyet. Azt hittem meghalok! Szegény Chenle lement fekvőtámaszba, de egyet sem bírt megcsinálni. Egyem meg, majd meglesz az!
- Na Chenle, nem megy ennyi?- kérdezte, és elkezdtett fekvőtámaszozni. Milyen mázli, hogy egy ujj nélküli felsőt vett fel! Csak egy a baj: a többi lánynak is szemet vetett, hogy milyen jóképű, izmos és kedves tanárunk van. Hűha, mi lesz itt!
- Hát akkor maradjunk a tűzharcnál. Tudom elég unalmas, de hát mondjatok jobbat!- nevetett fel, majd beosztotta a 2 csapatot. Szerencsére Jaeminnel egybe kerültünk így a bemelegítés alatt végig hülyéskedtünk.
- Na T/N énekelj már valamiiit!!!- kérlelt már egy jó pár perce, mire végre beadtam a derekamat.
- Jó, de nagyon halkan.- mondtam neki, majd halkan elkezdtem énekelni Jason Mraztől az I'm yours-t.
- Ki énekel?- kérdezte Chan, mire én csak szégyenkezve felnyújtottam a kezem.
- Nagyon ügyes vagy, majd énekelhetnénk együtt is!- nézett rám, én meg csak értetlenkedve pillantottam körül.
- Tanár Úr tud énekelni?- kérdezte az egyik srác.
- 1. Igen, tudok énekelni, 2. Tegezzetek nyugodtan.- majd elkezdte azt a dalt énekelni, amit én egy perccel ezelőtt daloltam. Olyan angyali hangja van, hogy ettől a világ összes problémája megoldódik!
- Na de tesi órán vagyunk! Kezdődjön a játék!- mondta. Óra végéig játszottunk, miután kicsengettek, már mehettünk is haza.
Amint beléptem a házba, anyukám feltette a sablonos kérdést amit minden szülő szokott mondani a gyerekének:
- Milyen napod volt kincsem?
- Nagyon jó napom volt, nagyon jó az osztályom és egyenesen imádom az ofőmet!- válaszoltam mosolyogva.
- Rendben, nekem még van egy kis dolgom, de menj fel a szobádba nyugodtan.
Több se kellett, én éppen az ágyamra dőltem és visszagondoltam a mai napomra. Remélem, hogy ilyen jó lesz a többi tanárom is!

ONIONHASEYOOO!!!❤️❤️💛💛💙💙
Na itt van az első rész. Remélem tetszik nektek!
Írjátok meg, hogy kit szeretnétek következőnek!

TAKAMOTO EVERYBODYYYYY!!!! 사랑해❤️💛💙( ez a rész kereken 1000 szavas!)