A modell tesóm árnyékában

11.fejezet

Yui szemszög
Értetlenül nézték rám barátaim.
-Azonali magyarázatot követelek. - nézet rám Daichi.
-Mégis mire? Most tudtátok meg a legnagyobb titkom, mit akarsz tudni még? - kiáltottam a szőkére és a könyeim újra megeredtek.
-Yui-chan, Hitoka-kun úgy gondolta miért nem mondtad el nekünk, hogy a testvéred Nanami-sama? - kérdezte Hanae-chan
-Én....én..sose szeretem amikor engem néznek. Régen még általánosba is csak Nanami volt nekem. Amikor Nanami modellet elkezdtem ezt az üveg lencsés szemüveget hordani. Én...én csak annyit akartam, hogy csöndben tanuljak és meletem Nanami minden féléről meséljen...de nem így lett. - mondtam nekik
-De mi a barátaid vagyunk, nekünk mindent elmondhatsz-mondta barátságosan mosolyogva Hiro
-Nem akartam megmondani mert féltem.
-Mégis mitől féltél Yui-chan-kérdezte Hanae-chan.
-Igaz Yui. Kit érdekel az, hogy ki a testvéred. Attól fügően, hogy modell az minket nem érdekel. Hisz te vagy a barátunk nem Nanami. - mondta mosolyogva Daichi.
-Srácok...-néztem rájuk-Köszönöm,hogy ilyen jó barátok vagytok. - öleltem át őket jó szorosan.
-Yui megfojtasz minket-nyöszörögte Hiro.
-Bocsi-léptem el tölük
-Srácok szerintem le késtük a filmet. - mondta Hayate.
-Akkor most mi legyen? Beüljünk egy másikra? - kérdezte Hanae-chan.
-Nekem van egy jobb ötletem. - mondtam nekik.
-És mi lenne az Yui-san?-kérdezte Hayate.
-Gyertek át hozá-mondtam mosolyogva.
-Oké-egyezet bele Hayate, és Hiro.
-Bene vagyok. - mosolygott boldogan Hanae-chan.
-Rendben-mondta Daichi. Elövetem a tartalék szemcsim eligazitotam a ruhám és elindultunk hozzám.

...

-Amúgy Daichi hol van a tesód? - kérdeztem meg mikor észre vetem, hogy nincs itt Nao.
-Nii-san azt mondta, hogy közbe jött valami. Azt hiszem valami olyasmit mondott, hogy Rinsuke-san rosszul let és be kel meni-e hejetesíteni.-mondta Daichi.
-Értem. - válaszoltam-Srácok megjötünk. - álltam meg a háznál ahol élek.
-Nagyon szép az otthonod Yui-chan. - mondta Hanae-chan.
-Köszi.-mosolyogtam rá,majd elindultam az ajtó felé. Kinyitotam és belépve elkiabáltam magam.
-Tadayma.-kiáltotam el magam.
-Okaryi-halodtam meg ikrem hangját. Elkezdtem a hang írányába menni mire meg látam, hogy Nanami egy régi albumot nézeget és nem is figyel rám.
-Mit nézel Nanami? - kérdeztem
-Csak egy régi albumot. - mondta és felém nézet. Meglepödöten nézte a mögöttem lévő számára ismeretlenek.
-Kiyoshi Nanami.-sokolodtak le megint a barátaim.
-Nanami ők itt a barátaim. Hitoka Daichi, Inazami Hanae, és Saijo Akahiro.
-Ti Yui barátai vagytok? - kérdezte miközben felkelt a kanapéról.
-Igen. - válaszolta Hiro. Mire a tesóm a nyakamba ugrott.
-Azt hitem sohe nem fogod be mutatni a barátaidat. - vigyorgott Nanami. Majd a barátaim felé fordult. - Nagyon örülök, hogy találkozhat veletek,hívjatok Nanami-nak vagy Nana-channak.-mondta mosolyogva.
-Rendben. - mosolygott vissza Hanae-chan.
-Te lehetsz Inazami-kun unokatestvére.
-Igen de te honnan ismered Aki-chant?-kérdezte meglepödve Hanae-chan.
-Osztálytársak vagyunk Inazami-kunnal. - válaszolta mosolyogva Nanami.
-Értem. Az én nevem egyébként Inazami Hanae. De kérlek hívj Hanae-nak. - mosolygott boldogan Hanae.
-Akkor én is bemutatkozok. Az én nevem Saijo Akahiro, de hívj csak Hironak. Nagyon örvendek Nanami. - mondta a kék hajú barátom.
-Hitoka Daichi vagyok nagyon örvendek Nana-chan. - mondta Daichi mosolyogva.
-Nagyon örvendek Hanae-san, Hiro-kun, és Daichi-kun. - mosolygott kedvesen az ikrem.
-Nanami nem csatlakozol hozzánk. Filmet fogunk nézni.-kérdeztem rá nézve.
-Persze. Nagyon szívesen.-mondta majd mindannyian helyet foglaltunk. Hanae ült az egyik szélén a másikon Daichi én és Nanami a kanapé közepére ültünk. Én Hanae-chan mellé, Nanami pedig Daichi mellé. Hayate és Hiro a kanapé két oldalán lévő fotelekben helyezkedtek 4l.
-Yui-san milyen filmet nézünk meg? - kérdezte Hayate.
-Egy kutya négy élete- vágtuk rá egyszerre Nanami-val.
-És jó film? - kérdezte Hanae-chan mire felé néztünk.
-A legjobb film a világon - mondtuk megint egyszerre Nanami-val.
-Nagyon szeretitek ezt a filmet én úgy érzem. - mondta Daichi.
-A kedvenc filmünk. - válaszoltunk megint egyszerre.
-Befejeznétek már! - szólt ránk Hiro.
-Mit? - néztün rá.
-Azt, hogy egyszerre beszéltek. Rám hozzátok a frászt. - mondta. Mire Nanamival össze néztünk majd vissza Hirora.
-Ez az ikreknél gyakran elő fordul, így már hozzászoktunk ehez. - mondtuk csak azért is egyszerre.

Amikor befejeztük a kis piszkálodást Hiro-val elkezdtük nézni a filmet. Miután végeztünk mindenki haza ment mi is elmentünk a szobába. A mai napom nem úgy sült el ahogy terveztem. De nem baj. Legalább nem kell többé titkolóznóm a barátaim előtt. És egy valamibe bíztos vagyok.

Ezt a filmes délutánt meg kell ismételnünk.

Gomen. Nagyon sajnálom, hogy csak most hozom a részt. De mentségemre szóljon, hogy az ünnepek miat nem volt időm. Na meg ötletem se. De most itt vagyok. Remélem tetszik a fejezet és egy pár kép, és mégegyszer gomen. A fenti képen pedig Yui és Kei látható (netről szedtem a képet de nem baj jó ez erre is)

Eből a 3D-s pumás pólóból tízet kérek.