jikook one shots

10┋kimozdulás a barátokkal #1

J I M I N P O V
J U N G K O O K T O P

Szeretem a nővéremet, félreértés ne essék, csak nem értem, hogy miért nem mer tizenhat éves létemre otthon hagyni egyedül. Nem vagyok már tíz éves, hogy ne legyek el magamban egy este, főleg, hogy amúgy is a szobámba zárkózva töltöm a mindennapjaimat. De nem, mert neki mindig el kell rángatnia engem olyan helyekre, ahova semmi kedvem sincsen menni és még a haveri társasága is ott van. Ez ma is pontosan így történt, ugyanis anya és apa is éjszakásak ma, nővérem pedig inni megy - azaz megyünk - a haverjaival, akik jóval idősebbek, mint én. Nővérem most lett tizenkilenc, gondolom a haverjai is hasonló években járhatnak.

- Nem hiszem el, Jiyeon, hogy már megint itt ülök a kocsidban - mérgelődtem még akkor is, amikor már egy jó ideje elindultunk otthonról.

- Hányszor kell még a szádba rágjam, hogy nem foglak otthon hagyni egyedül? Inkább maradj csendben és örülj neki, hogy programot szerveztem neked mára.

- Az program, hogy végig nézem, ahogy segg részegre isszátok magatokat a haverjaiddal? - néztem rá kérdőn, mire motyogott valamit, amit nem igazán értettem, utána pedig inkább már hozzám sem szólt.

Fejemet az ablaküvegnek döntöttem és az embereket számolgattam, akik mellett elhaladtunk. Mindenhol több fős társaságok mászkáltak, én pedig féltékeny voltam, amiért sosem leszek egy ilyen "squad" része, pedig nagyon szeretnék. Csak sajnos kissé antiszociális vagyok, így az osztálytársaim már el sem hívnak sehova, mert tudják, hogy nemet mondok. Nem tehetek róla, de nem szerettem bulikba járni. Távol állt tőlem a hangos zene, a pia és a random emberek, akik annyira részegek, hogy fűre fára rámásznak. Inkább feküdtem otthon és tévéztem, vagy olvastam, mert a könyvek legalább lekötöttek. De mióta nővérem egyetemista lett és új haverjai lett, folyamatosan bulikba járok - még ha csak ülök is egész végig egyedül az egyik sarokban.

- Ma van Jungkook szülinapja, szóval megünnepeljük - szólalt meg, mikor bekanyarodott az egyik mellékutcába.

- Remek - forgattam meg a szemeimet. - Megint részegen akarsz vezetni?

- Ott alszunk nála - mondta, mire szemeim hatalmasra tágultak.

- Hogy mi van? Egy idegen házában akarsz aludni? - akadtam ki teljesen. - Erről miért nem szóltál nekem?

- Mert akkor nem jöttél volna el. Nyugodj meg, minden rendben lesz.

- Úgy utállak, Jiyeon - hunytam be a szemeimet és inkább hozzá sem akartam szólni.

Egyáltalán nem könnyebbültem meg, amikor megpillantottam hat kocsit az egyik ház előtt. Szinte éreztem, hogy az lesz Jungkook háza, amikor leparkoltunk oda, unottan csatoltam ki az övet és vettem ki a csomagtartóból két üveg vodkát. Nővérem megveregette a váramat, majd egy 'jó lesz' kijelentés után elindult a ház felé. Anélkül mentünk be oda, hogy csengettünk volna, én pedig lehajtottam fejjel követtem Jiyeont, aki magabiztosan ment be a nappaliba. Most voltam itt először, ezért alaposan szemügyre vettem az aprócska házat, ahol gondolom egyedül lakik az egyetemista. Páran már most be voltak csiccsentve, ugyanis vigyorogva ölelgettek meg és közölték, hogy nagyon örülök, hogy itt vagyok. Hát még én.

- Jimin is ihat ma? - jelent meg a szülinapos, majd megölelte a nővéremet, velem pedig kezet fogott.

- Nem - válaszolta a nővérem, mire vagy hatan röhögtek fel.

- Szerencsétlen gyerek nem tíz éves már, hagy igyon - sétált oda hozzám Sunee és egy hatalmas mosoly kíséretében átkarolt.

- Még csak tizenhat, nem iszik!